Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Benedek Csaba: Adatok Cserépfalu népi építészetéhez, különös tekintettel az idegenekre

A téma kényessége miatt, valamint a faluközösség tagjaira és az idegenekre való tekintettel adatközlőim nevét nem adom közre, mivel az a későbbiekben konfliktusok forrása lehet. Időben 1998-tól napjainkig kísértem figyelemmel a településre érkezett jövevényeket és helybelieket, legtöbbször helyszíni megfigyeléssel és néprajzi mélyinterjúval gyűjtöttem. Cserépfalu Borsod megyében, a Bükk hegység lábánál, a Hór-patak völgyében, Mezőkövesdtől 17 km-re északra található település. Állandó lakosainak száma 1085 fő, a faluban összesen 430 családi ház található, melyből 115 üdülőként funkcionál, tehát úgyszólván minden negyedik épületben nem laknak állandó jelleggel. » A községbe költözött idegenek elsősorban a Berezdalján vásároltak maguknak házat kezdetben, s legtöbben Debrecenből jöttek, így a cserépiek ezt az utcát gyakran ,JDebreceni utca" néven emlegetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy máshol a faluban nem lennének idegenek által birtokolt házak, nyaralók. Ezek az épületek kőből épültek, legtöbbjük a XIX. század végén, a XX. század elején, s jelenlegi tulajdonosaik szemében a „hagyományos népi építészet "-et reprezentálják. A falu újonnan épült házai már téglából épülnek főként az ,JBspán úton " (Ispán út, ma Bem utca), ritkábban bent a faluban az Alvégen vagy a Felvégen (1. kép), egyegy régi ház helyén, ám ilyeneket az idegenek nem vásárolnak szívesen. Az építkezést meghatározó tényezők közül a parasztság szempontjából kiemelt fontossággal bír(t) a rendelkezésre 1. kép. Új ház Az adatokat Kósik István polgármester bocsátott.i rendelkezésemre 2004. október 1 1-én.