Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Petercsák Tivadar: Közbirtokossági épületek Észak-Magyarországon

A külső cédulaház a javítási, üzemelési költségek adatai szerint egy nagyobb és kisebb szobából és konyhából állott kő falazattal. A nagyobbik szobában tartották a közbirtokossági gyűléseket, s ilyenkor télen szalmával és fával fűtöttek a kemencében és gyertyával világítottak. Ebben a helyiségben 12 karszék és 4 lóca szolgált ülőhelyül. Az ablakok előtt fatáblák, az ajtókon lemezborítás volt. Az épület hátsó, kisebb szobájában és a konyhában lakott a számadásokban szereplő akolgazda, aklos. 1844-ben keményfa oszlopokkal és fenyőfa karfákkal készült kétrészes marhaakol található a cédulaház előtt, amelyek lakattal záródtak. Mellette állt a téglával bélelt gémeskút vasabroncsos vödörrel. 1888-ban szolgabírói rendelet írta elő, hogy 12-16 beteg marha befogadására alkalmas új aklot építtessenek, s azt a vásárbérlőnek kellett megfinanszíroznia. 9 A Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei paraszti közbirtokosságok tanulmányozása során gyakran tapasztalhatjuk, hogy a közösség által felfogadott pásztor részére természetbeni juttatásként pásztorházat, csordásházat, cselédházat biztosítottak. Ezt az idegenből érkezett pásztornak nyújtották, aki addig lakhatott a pásztorházban, amíg a falu csordása, gulyása vagy kondása maradt. Ezek a házak rendszerint a falu szélén, a legelőre vezető út mentén épültek (Tokaj, Tarcal, Mád, Göncruszka, Tiszaladány), de a falu közepén is állhatott a pásztorház (Gönc, Tardos.) io Az abaúji Hegyköz XIX-XX. századi közbirtokossági pásztorházainak beosztása, építőanyaga megegyezik a szegényebb parasztházakéval. A borona- és paticsfal mellett kőből is építették a házakat, és leggyakrabban zsúpszalmával fedték be. Filkeházán két cselédháza volt a közbirtokosságnak. A csordás a XX. század második felében is abban a faházban lakott, amelyet a XIX. század közepén építettek. A háromosztatú (szoba, pitvar, ól) beosztású boronaház szobájában 1969-ben még egy kőből rakott sparhelt volt, amelynek füstje a pitvarbeli szabadkéményen át távozott. Az udvarról nyíló ól a bika számára készülhetett, de a XX. század közepén, második felében már a csordás tartotta itt a kecskéit. (1. kép) A filkeházi közbirtokosság a két világháború közötti években épített egy másik pásztorházat a kondásnak. A 9 PETERCSÁK Tivadar 1998. 273-278. 10 BENCSIK János 1988. 616.