Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Németh Péter: A Bátori család eredetéről

már 1311-ben is megosztották Rakamazt! Eszerint Rakamaz szintén két részből áll: az örökölt Rakamaz és a vásárolt Alsórakamaz (Olsorakamoz) birtokokból. 16 Úgy vélem, ez utóbbi birtok(rész) korábban a Keresztúriaké volt, s ennek alapján nevez­hették Omodét is rakamazinak. A szinte egybeépült két településen ekkor Bereck ispán, testvére: Benedek ispán és testvérük, György fiai, valamint Hódos ispán fiai: László mester és Lőrinc osztoznak meg, mégpedig úgy, hogy a Révnek nevezett ki­kötő és a Szent Kereszt egyház között húzott határvonaltól keletre eső rész (Alsóra­kamaz) Berecké és testvéreié, míg az attól Ny-ra eső (Felsőrakamaz) Hódos fiaié lett, a szántóföldek, vizek, halastavak természetesen közösek maradtak. Az 132l-es oklevél még két, Sopron megyei birtokot említ, (Kőhid-) Pordányt (Paradari) és a Kismarton határába olvadt Temfelt (Thephet). Az első neve már 1307-ből ismert, amikor a Gutkeled nembeli „Kis" Kozma ispán és fia: Ivánka mes­ter, más részről Adony fia: Ivánka ispán és fia: Miklós mester megegyeznek örökölt birtokaik felosztásában. Ekkor említik többek között a Sopron megyei Kőhid­pordányt (Kuhidparadan) és Dorogot, valamint a Nyírben fekvő, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt Adony monostort. 17 Az oklevélben természetesen nincs szó arról, hogy akár Kőhidpordányban, akár Adonymonostorában a Bátoriaknak ré­sze lenne (pedig volt), mint ahogy ezt az 1327. évi osztáskor sem említik. Ekkor Ivánka és fiai: Lőkös, Jakab, Miklós, Tamás és István egyrészről, míg Kozma fia: Ivánka fia: János másrészről fogott bírák segítségével végezték el a birtokosztályt. Eszerint János Ivánka előbb felsorolt fiainak hagyja többek között Kőhidpordány (Kwhydpardari) és Dorog birtok felét, míg a másik fél is ugyanezt teszi az említett Pordány (Pardari) és Dorog birtokok felével. 18 Adonymonostoráról már nem esik szó! Mindebből nyilvánvaló, hogy a Sopron megyei Kőhidpordány és a Szabolcs megyei Ado nymonostora a nemzetségnek nem szerzett, hanem ősi birtoka. Éppen e birtoklástörténeti adatokból vonta le elsőként Karácsonyi János, leg­utóbb pedig Engel Pál, hogy a Gutkeledek eme két családja közös ágból ered. Ezt Karácsonyi a szintén Sopron megyei Majádról majádi főágnak nevezi (szerinte ide­tartozik a Bátori-ág, a Lotárd-ág és az Egyedmonostori-ág), míg Engel korszerűbb 16 DL 1779; A. I. 230; AOkl. III. 91. reg. 17 DL 40 304; SOPRON vármegye I. 67-68.; AOkl. II, 164. reg. az átiratok felsorolásával. 18 SOPRON vármegye I. 117-118.; AOkl. XI. 122. reg.

Next

/
Thumbnails
Contents