Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Veres Gábor: A települések hagyományos képe és szerkezete Heves megyében

tanyák számának megszaporodása a XLX. század második felétől indult meg. Besenyőtelken 1870 körül kezdődött, és Tepély puszta tagosítása után gyorsult meg a folyamat. Több dél-hevesi település határában, mint Boconád, Erk, Hatvan, Heves, a Jászságból ide költözött családok építettek tanyát és gazdálkodtak. Jó néhány határban csak uradalmi tanyák voltak, - mint Demjénben az Albert és a Vass major paraszti gazdálkodás nem folyt. A megye mezővárosai köré hadászati, védelmi célból építettek a középkor folyamán falat és árkokat, melyen kapuk vezettek át. A falvak jelentős részét szintén bekerítették. Ezek azonban nem hasonlíthatók a városfalakhoz. Általában vesszőből font kerítést vontak, vagy sövényt ültettek a belterület határára. A kerítés nem a külső támadásokkal, rablókkal szemben volt hivatott a lakóhelyet megvédeni. Elsősorban a határt óvták vele a háziállatok kártételétől. A kivezető utakat a kerítés vonalában gyalogkapu és nagykapu zárta le. A falu kerítése azért is nagy jelentőséggel bírt, mert a lakótelkeket gyakran semmi sem vette körül, csak a szálláskertek határvonalát jelezte több helyen szalmából és trágyából rakott halom. Az ólaskertek benépesülésével párhuzamosan kerítették a lakótelket a XLX. század végétől, és ezzel együtt eltűnt a falukerítés. Az utolsó használatban lévő falukaput Fedémesen jegyezték le az 1960-as évek végén.

7 A telkek kerítéséről egyedül Abasár környékéről vannak korábbi, a XLX. század közepéről származó adatok. Az itt bányászott kőből a környékbeli településeken, így Markazon, Visontán, Nagyfügeden épült kőkerítés. A fenti példa is mutatja, hogy a kő, bár a kereskedelem révén nagyobb távolságra is eljuthatott, elsősorban a bányák, kőfaragó központok és közvetlen környékük falvaiban válhatott kerítéseknél, kapuknál szélesebb körben használt építőanyaggá. Heves megyében Egerben és környékén, Demjén, Sirok, Egerszólát, Felsőtárkány, Noszvaj településeken, valamint a Mátra vidékén Gyöngyösön, Gyöngyössolymoson és a már említett Abasáron voltak jelentősebb építőkő-bányák.

8 A kerítés anyaga nem csak a településen belül, hanem ugyanannál a portánál is többféle lehetett. Míg a szomszédok felé és a telek hátsó végében csak az elválasztó-lezáró funkció volt a lényeges, addig a lakóház előtt vagy mellett, az utcafrontra néző részen, a 7 BAKÓ Ferenc 1969- 435. 8 VIGA Gyula 1990.