Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Veres Gábor: A települések hagyományos képe és szerkezete Heves megyében

A fenti példák szemléltetik a megosztott településrend megyénk északi területein előfordult fajtáit és azokat a különbségeket, melyek a hegyvidéki ólaskertes, csűröskertes és szálláskertes típusok között mutatkoztak. A megosztottság a település belső részének képén is nyomot hagyott. A kertesség függvényében változott a beltelkek használata és formája. Tarnaleleszen a kisnemesi családok telkeiket soros és csoportos elrendezéssel osztatlanul használták. Beépítését követően a telkeken utcák keletkeztek. Az ott lakó családok, hadak nevével jelölték az adott településrészt. A hadas részen alig volt található gazdasági épület, hiszen azok a szálláskertben álltak. A szomszédos falvakban például Szentdomonkoson, azonban a lakóépület mellett állt a csűr és az istálló is, hiszen a gazdálkodás nem vált el a lakótértől. Bükkszenterzsébeten aklos kertek hajdani léte mutatható ki a juhászattal foglalkozó nemzetségeknél, a gazdálkodás többi tevékenysége - így azok építményei is - a lakóudvarhoz kapcsolódtak. A megye déli, sík területein voltak megtalálhatók a megosztott települések alföldi változatai, ahol a lakótelkek tömbjét vették teljesen körül az állattartó ólaskertek, mint Adácson, Atányban, Karácsondon, vagy azok mellett egy-egy tömbben 2. kép. Utcakép. Karácsond 1957. DIVF. 6329