Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Lukács László: Népi építészeti kutatások a Káli-medencében

műemlékei című könyvükben, 1958-ban Kővágóörs népi műemlékeit is számba vették. A két legértékesebb nemesi kúriáról sajnos már csak mint romokról emlékezhettek meg: „Palkó-kúria (Petőfi u. 16.) 1847-ben épült, barokkos oromzattal, copf és romantikus vakolatdíszekkel. Romos. Kerkápoly-kúria (Petőfi u. 22.) klasszicista, romos épület, tető nélkül, 8 kosáríves tornáccal, középen klasszicista portikusszal. A hanyag, felelőtlen házkezelés szomorú példája." Felsorolták még a Jókai u. 12., 15., 16. és a Petőfi u. 1., 14. sz. íves, tornácos népi házakat, valamint az Arany u. 7., Dózsa u. 15., Rákóczi u. 5., Sárikúti u. 50., Temető u. 15., Vörösmarty u. 12. és a Zrínyi u. 10. sz. lakóházakat. Illusztrációként a Jókai u. 16. sz. kosáríves árkádsorú, mellvédes tornácú ház fényképét közölték.

20 Tóth János Népi építészetünk hagyományai című összefoglaló művében Mindszentkálláról jelentette meg hasonló lakóház fényképét.

21 Vajkai Aurél Balatonmellék című könyvében azt olvashatjuk, hogy a szabadkéményes parasztház lényegében megfelelt a nagyobb nemesi kúriának is, az utóbbiak legfeljebb hosszabbak voltak. Példaként a kővágóörsi Kerkápoly-kúriát említette, amelynek fényképét, egy másik kővágóörsi kosáríves árkádsorral és mellvéddel épült tornácú ház fotójával együtt közölte.

22 Mendele Ferenc 1974-ben a Balaton monográfiában megjelent műemléki összefoglalásában hangsúlyozta, hogy a Balaton környéki községekben a mellvédes, íves nyílású udvari tornácok legszebb példáival a Balatonakaii és Révfülöp közötti területen találkozhatunk. 2

3 (3. kép) Magyarország védett népi műemlékeinek egyharmada Veszprém megyében található.

24 Kutatásukkal, felmérésükkel kapcsolatban Vajkai Aurél az elismerés hangján szólhatott: „Mindent összevetve megállapítható, hogy a Balaton melléki népi építkezés kutatása területén jelentős eredményeket értünk el. Számos községben és a hozzátartozó szőlőhegyben az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából rendszeres házfelmérés folyt, így tulajdonképpen a legtöbb, néprajzilag, műemlékileg jelentős épület pontos műszaki felvétele megtörtént. A felvételek az ENTZ Géza-GERŐ László 1958. 101, 104. TÓTH János 1961. 146. kép VAJKAI Aurél 1964. 113, 129, 163. MENDELE Ferenc 1974. 380. MENDELE Ferenc 1974. 372.