Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Gráfik Imre: Díszített faormok Nyugat-Dunántúlon

Díszített faormok Nyugat-Dunántúlon Gráfik Imre A magyarországi faluk építészeti hagyományainak őrzői országszerte az úgynevezett népi műemlékké nyilvánított épületek. Többségükben helytörténeti gyűjtemény, tájház működik, mely a lakáskultúra és a gazdálkodás tárgyi anyagának bemutatását is lehetővé teszi.

1 Magyarország ilyen típusú intézményeinek összefoglaló közlését az úgynevezett múzeumlátogatók kézikönyve adja, melyben a dolgozatunk témáját dokumentáló Vas megyei objektum is megtalálható.

2 A Vas megyei példa a Hegyhátnak nevezett kistáj egyik településén, Hegyhátszentpéteren található, melyet tájházként 1978-ban nyitottak meg. 3 A megye déli határán fekvő kis faluban látogatható a tájegység egyik legértékesebb népi műemléke: a színes, festett, gazdagon faragott és díszített, faoromzatú, úgynevezett csonka-kontyos tetőzetű lakóház. Különleges értékét növeli, hogy a környékbeli, hozzá hasonló oromdíszítésű lakóépületek már mind elpusztultak, átépítés, korszerűsítés áldozatai lettek. 4 A település Szentpéterfalva (Zentpeturfalva) néven szerepel egy 138 l-es szövegben. Az elnevezésből arra lehet következtetni, hogy a községet templomának védőszentjéről nevezték el. A községben egykor több faragott, festett faormú ház volt. Ezek közül ma már csak a Béke u. 86. (199) szám alatt álló, eredetileg lakóháznak épült (műemlék) ház áll. 5 A hegyhátszentpéteri ház építésének évét az alsó oromgerenda közepén elhelyezkedő, s az építtetőkre és az építés idejére utaló vésett felirat hirdeti számunkra: 1 Vö. DANKÓ Imre 1966., IKVAI Nándor 1961., KOREK József 1988., továbbá nemzetiségi vonatkozásban GRÁFIK 1991. 2 BAIASSA Iván—ZENTAI Tünde 2001. 247-248. kép 3 BÁRDOSI János 1984. 288-292. és 1-6. kép, továbbá BÁRDOSI 1987. 166-167 4 Vö. BÍRÓ Friderika 19795 C. HARRACH Erzsébet- Kiss Gyula 1983. 124. és 197-198. kép