Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Kücsán József: Sopron északkeleti külvárosának lakásviszonyai a XIX. század elején

KÜCSÁN József 1994 A Sopron, Gazda utca 23- számú lakóház építészeti vizsgálata. Arrabona 31-33. 224-252. 1995 A Sopron északkeleti külvárosára vonatkozó 1806-1813 közötti dézsmajegyzékek vizsgálata, Arrabona 34. 199-245. 2001 A soproni belváros adófizetői 1810-ben. Arrabona 39. 365-384. THIRRING Gusztáv 1934 Sopron lakásviszonyai a 18. századközepén. Klny. a Magyar Statisztikai Szemle XII. évf. 12. számából, 1-24. 1939/a Sopron városa a 18. században. Sopron. 1939. 1939/b A soproni polgárság vagyoni és birtokviszonyai II. József korában. Klny. a Városi Szemle XXV. évfolyamából. 1940 Sopron házai és háztulajdonosai 1734-től 1939-ig- Sopron. 1940. TIRNITZ József 2OO3 A soproni „Wirtschaftsbürger" - „gazdapolgár". In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. MAYER László-TucsiK György. Szombathely. 301-305. József Kücsán: Wohnverhältnisse in der nordöstlichen vorstadt Soprons anfang des XIX. Jahrhunderts Aus den Steuermatrikeln der königlichen Freistadt Sopron vom Jahr 1810 hebt der Artikel ein Stadtviertel hervor, das in jener Zeit von Ackerbürgern, die sich überwiegend mit Weinbau befassten, von Tagelöhnern sowie von Handwerkern, die auch über Weinberge verfügten, bewohnt wurde. Eine Landkarte, erstellt auf Grund der für das gesamte Stadtgebiet geltenden Steuertabelle, zeigt auf, dass in dem Stadtteil die ärmsten Volksschichten - unter beengten Wohnverhältnissen lebten. Es zeigt sich aber auch, dass diese Verhältnsse, die innerhalb der Stadt als bescheiden galten, im Vergleich zu den Lebensbedingungen in den Leibeigenendörfern der Umgebung noch immer einen Jahrhundertvorsprung darstellten. 200