Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Kücsán József: Sopron északkeleti külvárosának lakásviszonyai a XIX. század elején

egy, a helyiség hátsó negyede fölé boruló szabadkémény. A konyha kémény alatti részében a nyugati falhoz épített, három oldalról körüljárható, alacsony fenekű, lapos hasáb alakú kemence volt, aminek teteje tűzhelyként szolgált. A kemence alacsony szája előtt 40 cm mély, téglázott bevetőgödröt találtunk. A konyha mindkét közfalában a kémény alatti részen a szobai kályhákhoz szolgáló, félköríves záródású fűtőnyílások voltak. Két falfülkét tártunk fel a konyhában, az egyik a nyugati főfalban volt a kemence sarkánál, a másik az északi közfalban a kályha fűtőnyílása mellett. A hátsó szobát (18,5 m

2

) erre az időszakra már egy 170 cm széles pincelejáró miatt leszűkítették. Padlózatának anyaga ismeretlen, mennyezete szabad gerendás deszkafödém volt. Két kőkeretes ablaka nyílt az udvarra, fűtése kívülfűtős kályhával történt. Röviden összefoglalva, ilyen lehetett a 12. osztályba sorolt, szerény lakhatási körülményeket biztosító Gazda utcai lakás 1810-ben. Ha most ismét felidézzük a korábban mondottakat, s utalunk rá, hogy pl. a Kolostor utcai 6. adózási osztályba sorolt Zichy-Meskó palota birtokosa a Gazda utcai ház tulajdonosánál négyszögölenként csak 6 dénárral fizetett több adót, bizony sokallhatjuk, az utóbbira kirótt 4 dénárt! Ám tekinthetünk másként is a Gazda utca, illetve tágabban a soproni külvárosok lakóinak XLX. század eleji lakásviszonyaira. Biztos, az iméntihez hasonló 3. kép - A Gazda utca 23. számú lakóház XVHI-XTX. század fordulójára érvényes rekonstrukciós alaprajza.