Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Novák László Ferenc: Táj és ember
aktivitás tényeit, amelyek között megtalálható az általános létfenntartó tevékenység, mely elválaszthatatlan a gazdasági tényezőktől. 3 A német, francia földrajztudomány hatással volt a magyar antropogeográfia kialakulására, melynek első jelentős képviselője Czirbusz Géza, aki a földrajz természettudományi felfogásával szemben emberi tényezőnek tartotta, az emberföldrajzot tekintette földrajztudománynak. Az emberi mentalitás elsőségét hangoztatta a természeti hatásokkal szemben. Ő szerzett létjogosultságot, fontosságot az antropogeográfiának. Tekintettel volt a település módjára, hangsúlyozva a „megszállás geográfiáját", „települések geográfiáját", a „falu" és „városok geográfiáját", valamint a „megélhetés s a föld kihasználásának geográfiáját". Tehát az embernek a természettel való széleskörű és mélyreható kapcsolatát tartotta az emberföldrajz lényegének. 4 A fizikai földrajz kizárólagos egyeduralma mellett az emberföldrajz is teret kapott a geográfiában. Az emberföldrajz azon földrajzi ökológiai egységet foglalta magában, amely a természet és ember kölcsönhatásán nyugodott. A tudományszak folyóiratot is indított 1921-ben „Föld és Ember" címmel, amelynek előszavában Kogutowicz Károly szólt az emberföldrajz létjogosultságáról, 5 Cholnoky Jenő pedig 1922-ben foglalta össze az emberföldrajz alapjait. Központi kérdés nála az ember anyagi szükséglete, amelynek négy fő általános elemét - föld, víz, levegő, tűz - állapítja meg. A lét fenntartásához szükséges az élelem (gyűjtögetés, halászat, vadászat, földművelés, állattenyésztés), a védelem (lakás, ruházat, orvoslás, vallás), kényelem a test és az agy pihentetésének szükségletei, a munka megkönnyítésének szükségletei (szerszámok, eszközök, gépek alkalmazása). Az ember fő szükségletei közé tartozik még az ipar, kereskedelem, s nem utolsó sorban a település. Megállapítja, az ember mindenütt képes megtelepülni a Földön, ahol szükségleteit be tudja szerezni. A faluban megtelepedett emberek a föld felszínéből fogva fel egy darabot, azon szerzik be szükségleteiket. A városiasodás folyamatában mutat rá a - helyi és helyzeti - „geográfiai energia" jelentőségére, amely a település fejlődésében döntő 3 HETTNER, Alfred 1919. 4 CZIRBUSZ Géza 1917., 1919. 5 KOGUTOWICZ Károly 1927. 7.
