Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

építőanyagaként használták a kora Árpád-kortól. Említésre méltó, hogy a Gödöllőidombvidéken fekvő Túrán (Pest m.) téglából épült XIII. századi nemesi udvarházat tártak fel. 69 Késő középkori boronaházat egyáltalán nem ismerünk az Alföldről. Műhibán állítólag Leszih Andor az 1934-1941 közötti kutatások során megfigyelt boronaszerkezetű házrészletet is.

70 Egyéb faszerkezetre van néhány adat (4 ház, 2 %), ezek pontosabban nem meghatározhatók. Földfalú ház 5 esetben (3 %) szerepel adataink között, ezek valójában elég bizonytalan adatok, mivel a meghatározás általában a cölöpök hiányára és agyagos alapozásra vagy falomladékokra épül. Számottevőnek tekinthető viszont a földbe mélyített épületek csoportja. Ez részben annak tudható be, hogy a veremház a XTV-XVI. században is továbbélt, bár használata igen visszaszorult társadalmi és földrajzi szempontból is. 71 14 ide sorolható épületet ismerünk (7 %), lakóházként használták a Nagy fügéden (Heves m.) feltárt 4 Zsigmond-kori putriházat, 72 a Jászdózsán feltárt szabálytalan négyszögletes veremházat, feltételesen a szentkirályi XIV. századi földbe mélyített épületet is (23. sz. épület). A többi veremház valószínűleg gazdasági épület, amely szolgálhatott állattartásra is (Karcag-Orgondaszentmiklós, Jászdózsa-Négy szállás, Szentkirály) vagy pinceként élelmiszer, esetleg bor tárolására (Szentkirály). Jelen tanulmányunkban nem foglalkozunk a lakóházak födémére, tetőszerkezetére utaló adatokkal, az alaprajzi tagolódással, a tüzelőberendezésekkel. Az ezekre vonatkozó régészeti adatokat gyűjtésünk során természetesen figyelembe vettük, elemzésükre egy következő tanulmányban térünk ki. 69 MIKLÓS Zsuzsa 1991. 70 PUSZTAI Tamás 2001. 337. 71 DÁM lászló 1981.; SZTRINKÓ István 1987. 36-37. 72 FODOR László 1997. 103.