Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

IV. A CSALÁDOK ÁLLATÁLLOMÁNYA ÉS A FÖLDHÁZHOZ TARTOZÓ EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK

2.) Kutak, víznyerési lehetőségek A közegészségügyi helyzet egyik meghatározója az ivóvízellátás, ivóvíznyerési lehetőség . A XX. század első felében mélyfúrású kutak használatáról nem tudtak az adatközlők informá­ciót adni, a század második felében is csak egy-egy nagy településen hallottak róla. A me­gyében a földházakban lakók csak ásottkutakból, folyók (pl. a Tisza) vizéből, a Lónyai csa­tornából, kanálisból, szabadtóról, vályoggödörből, ásottgödörből, árokból stb. hordták a vi­zet. A kút fogalma alatt betongyúrűs (gémes és tekerőhengeres) kutat, fakutat, pendelyesku­tat, sírkutat és az ásottgödröt is emlegették. Voltak azonban olyan adatközlők is, akik nem tettek egyenlőségjelet az ásottkút és ásottgödör között. a) A betongyűrűs ásottkút nem szorul magyarázatra, az falvainkban ma is használatos. b) A fakút a mai köztudatban már nem általánosságban ismert. „A kút részére kiásott gödröt teljes hosszában - a víz fenekétől egészen a talaj felső felszínéig, vagyis a föld felett lévő kútkáváig - kb. 10-15 cm átmérőjű, szorosan egymás mellé rögzített, ha­sított akácfával kibélelték, hogy a föld a vízbe ne hulljon. Ahogy az akácfát lentről fel­felé haladva rögzítették, úgy tömték azokhoz a kiásott földet a víz aljától a földfelszí­néig. Ezt bizonyos döngölésféle mozdulatokkal szilárdították. A kút kávája, kerete is fából készült. Ritkán előfordult, hogy hasított akácfa helyett, a drágább megoldású használt deszkát helyezték végig a kútba. A ligetaljai járás volt községeiben feltűnő­en sok fakutat építettek feltehetően azért, mert a Gúthy erdő ehhez jó anyagbázis­ként szolgált. Pl. Nyírmártonfalva ismertté vált 24 földházából tizenhat családnak volt kútja. Ebből betongyűrűs (16,7 %), fakút (83,3 %). Nyíracsádon is a családok közel egyharmadának fakútja volt (29,6 %). Több településen is, így Levelek, Magy, Nyír­tass, Fehérgyarmat és más községekben is fellelhető volt. Emlegettek adatközlők kút­ládás megoldásokat is, vagyis készítettek egy ún. két méter magasságú fából készült kútládát, s ahogy szedték ki a földet, ezt úgy engedték le a földbe. Ahogy haladtak, úgy magasították a kútládát felfelé, míg vizet nem nyertek. A kútkáva is fából ké­szült." c) Pendelyeskút. „Egy kb. 2x2 m-es négyzet alakú kiásott gödör, de a víztől felfelé pedig csak lxl méter szélességű vájat. A négy sarokba kb. 10-15 cm átmérőjű ágast leás­tak és ehhez szegeztek hasított akácrudakat szorosan egymásmellé helyezve egészen a földfeletti egy méter magas kútkáváig. Az akácrudaknak azért kell szorosan csatla­kozni egymás mellé, hogy így, a földbeomlást meg tudják akadályozni. Ahogy az akácrudakat lentről fölfelé haladva rögzítették, úgy tömték azokhoz a kiásott földet a víz aljától egészen a föld felszínéig." Pl. Magy. d) Sírkút leírása: „Földből kiképzett kb. 3-4 lépcsőn kellett lemenni és vederrel meríte­ni. A kút hossza lépcsőkkel együtt kb. 2 méter. Az alsó első lépcső ki volt deszkázva, hogy a víz el ne mossa a lépcsőt". Volt még a kideszkázott alsó lépcső előtt két szélén két erős karó is leverve a földbe, mert ebbe kellett kapaszkodni merítéskor. Különben esős, csúszós időben könnyen bele lehetett volna esni. A sírkút összes mélysége a lépcső kiképzésével együtt 2 ] /2 méter, az abban felgyűlt víztömeg pedig kb. 1 méternyi mélységű lehetett." Ma is élő sírkútásó Réz Sándor Székely, Illyés Gy. u. 1. Sírkút is viszonylag sok volt található a megyében. (Pl. Kölese, Gégény, Kálmánháza, Nyírcsaholy, Nyírjákó, Szabolcsbáka, Székely stb.)

Next

/
Thumbnails
Contents