Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

III. AZ INGATLANOK TULAJDONI ÁLLAPOTA ÉS ADATAI

A parasztbútor általában vásárokon beszerzett iparos által készített bútorzat volt: két bevetett fenyőágy ágyneművel, törökpiros, feketemintás karton ágyterítővel letakarva, egy barna színű asztal, két vagy négy szék, egy háromfiókos komód leterítve, azon porcelánedények (levesestál, komatál, gipsz máriaszobor, állatfigurák stb.). Volt egy zománcozott fém ún. „ kalapos" a helyiség közepén a tetőzet aljáról lelógó „függönylámpa", és később már egy sifon vagy esetleg egy etuzseres kredenc is. Az egész megyében (Szabolcs vármegye községei Nyíregyháza várossal és Szatmár-Bereg vármegyével) a berendezés 12,5 %-a volt parasztbútor. Ennél több 21,7 % (az összes berendezés több mint 1/5-e) vegyes megoldású volt, vagyis egy-két darab parasztbútor (pl. két ágy) és a többi házilag előállított. Legmagasabb volt az aránya (több mint L-e) 28,4 % a csak házilag készített bútorokkal berendezett földházaknak. Egyáltalán nem volt berendezés a családok 1,6 %-ánál. Nekik földrehintett szalma volt a fekhelyük és két-három fatörzsből fűrészelt rönk az ülőhelyük. Ismeretlen volt a bútorzat a családok 35,8 %-ánál. Ez közigazgatási egységenként a következő képet mutatja: Vármegye Város Paraszt Vegyes Csak házilag készített Nem volt Ismeretlen Földházak Összesen Vármegye Város bútor Vármegye Város szám % szám % szám % szám % szám % szám % Szabolcs vármegye községei 102 12,8 168 21,1 244 30,7 12 1,5 268 33,9 794 100 Nyíregyháza város 7 6,7 31 29,5 26 24,7 3 2,8 38 36,3 105 100 Szatmár-Bereg vármgye 18 13,1 27 20,0 25 18,0 2 1,5 65 47,4 137 100 Mindösszesen: 127 12,5 226 21,8 295 28,5 17 1,6 371 35,6 1036 100 1,20 m 4 m dikó dikó lóca sámli E. F. Érpatak-Rakottyás tanyai lakos, kb. 4-5 gyermekes család földháza berendezésének vázlata (1950-es évek) S. M. 51 éves, volt Búj-Szántóhalmi lakos rajza alapján