Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
III. AZ INGATLANOK TULAJDONI ÁLLAPOTA ÉS ADATAI
c.) Nyílászárók (ablak, ajtó), tetőzet A földkunyhók ablakainak többségére a szimpla betapasztott üveglap volt jellemző. Ez azt jelentette, hogy az egy helyiségből álló veremházaknál általában a nyeregtető által közrefogott, s így kialakult ún. tűzfalszerüségbe, a helyiség földből kintlévő - keskenyebbik oldalán lévő, göngyöltsárból készült - részébe kisalakú üveglapot házilag készített fakeretbe helyezve betapasztottak. Ez nem volt nyitható. Az ilyen „ablakok" alkalmazása területenként: Szabolcs vármegye községeiben a földházak kb. 78 %-a, Nyíregyháza belterületén lévőkének kb. 86,7 %-a, a külterületen lévőknek 76 %-a készült ilyen megoldással, Szatmár-Bereg vármegyében pedig 64 %-a. Volt olyan eset is, hogy a betapasztott üveglap szabálytalan alakú volt, mert amilyen üveglapot talált valahol az építkező család, azt tapasztotta be. > Szabolcs vármegye 899 földháza közül csak 3,3 %-ának > Nyíregyháza város 105 földháza közül csak 3,9 %-ának > Szatmár-Bereg vármegye 137 földháza közül csak 4,4 %-ának volt nyitható kisebb ablaka. (Pl. I.J. Nyíradony, napszámos kb. 70x50 cm. nagyságú, nyitható ablak. B. Gy. Kisvárda, favágó, „hat kis kockából álló nyitható ablak. K.M. Ramocsaháza, útkaparó kb. 70x60 cm. nagyságú nyitható ablak. V.M. Buj, dohány-kertész kb. 30-40 x 50-60 cm-es nagyságú nyitható ablak stb.) Sajátos volt a világítás megoldása N.S. bökönyi lakosnál. Szellőzőnyílást hagytak a fal oldalából, mely rézsútosan felfelé vezetett a szabadba. Ide helyeztek egy kis ablaküveget is, hogy némi világosságot is kapjanak a szellőzésen kívül. Sajnos volt 50 olyan földház is (közel 5 %) az egész megye területén, amelyen egyáltalán nem volt semmi világítás, tehát szimpla, betapasztott üveglap sem. Ennek több oka is lehetett. Pl. nem sikerült üveglaphoz jutni, vagy csak ideiglenesen, nappal használták a helyiséget stb. (Pl. K. Gy. Nyíracsád, F. Gy. Balkány, K.S. Újfehértó, F. M. napszámos Apagy, BujRakottyás napszámos foglalkozású családfő, Buj-Bukván tanya stb.) Több olyan adatközlő is volt, aki nem tudott az épület világítására nézve adatot szolgáltatni. Az ajtó általában használt deszkából házilag készült. Ahol a deszka nem illeszkedett egymáshoz, azt különböző anyaggal pl. sárral töltötték ki. Előfordult az is B. M. Nyíradony napszámos foglalkozású családfőnél, hogy ahol a deszka nem illeszkedett azt marhatrágyával töltötte ki, mert állítólag az megszáradva jól szigetelt. L. D. Nyíracsád kerülő foglalkozású családfő hasított gömbfából kifaragott ajtót készített fakilinccsel. A fakilincs le és felfordításával lehetett az ajtót nyitni és zárni. A földházak ajtajain fakilincs meglehetősen nagy gyakorisággal fordult elő a megye területén. F. Gy. Balkány Nagykecskési családfő nádból készítette a földháza ajtaját. ... „a bejárati ajtóhoz két, kb. 20 cm vastagságú ajtófélágast leástunk és nádból kötöttük az ajtót. Utána odaalakítottuk az ajtófélhez, és zsineggel az ajtófélhez kötöttük. Ezt kb. 10-15 cm vastagságúra kötöttük, hogy jól szigeteljen. Az ajtó kb. 80 cm széles lehetett és kb. másfél méter magas. Ezen a földkunyhón semmi ablak nem volt. Ha az ajtót bezártuk terjes setétség lett." Ö. G. S.-né nyírbogáti mosónő egyedülálló idős asszony földkunyhóján is „baltával, fejszével fahasábból lefaragott, rosszul hasított ajtó volt". J.M. Nyírbogát „használt deszkából készített ajtaja egy szeghez rögzített madzaggal záródott." A nyírgelsei K. család „használt deszkából házilag készített ajtója görbülős fakilincs megoldásos volt." K. G. Mándok háziszolga foglalkozású családfő földkunyhójának ajtaján nyáron ponyva volt kifeszítve, télen pedig rozsszalmából készített szalmaköteg alul-felül zsineggel összekötve
