Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
VI. ADATTÁR
Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: egy szimpla üveglap betapasztva „világító"-nak. Ajtó: Kémény: sáralapba a tető fölött használt spórcső kivezetve. Tetőzete: leföldelve. Berendezése: „minden berendezési tárgyuk házilag készítve, nagyon szegények voltak, első helyiség (konyha), egy csikóspór, egy kisméretű, házilag készített kecskelábú asztal, egy házilag készített stelázsi, egy házilag készített lóca, egy karosszék, rudak rögzítve a mennyezet helyére, melyre szerény ruháikat rakták. Belső helyiség: egy házilag készített asztal, dikó (emeletes dikó a gyermekek részére), egy teknő a csecsemőjük részére." Kút: ásott gödör. Állat: baromfi, egy kecske. Árnyékszék: nagyon kezdetleges építmény napraforgószár és kukoricaszár oldallal. Adatközlő: G.L.-né 63 éves nő, Szamosszeg. Vásárosnaményi járás A település megnevezése: lik, Bethlen G. u. A földházban lakó neve: G.A. Foglalkozása: kerülő (mezőőr). Hányan laktak benne: 9 fő, ebből gyermek: 7 fő (3 leány, 4 fiú). Mikortól meddig laktak benne: „kb. az 1930-1940-es években, nem emlékszem az idejére pontosan." Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: Adatközlő járt a földházban: igen. A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Félig volt csak a földben, félig a föld felett volt. Mérete: kb. 5x4 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: kb. 70x65 cm-es méretben kétfelé nyíló. Ajtó: használt anyagból. Kémény: rendes sárból rakott kémény. Tetőzete: szalmával fedve. Berendezése: „egy csikóspór, két ágy, ágyneművel, letakarva törökpiros, feketemintás karton ágyterítővel. A két nagyfiú az istállóban aludt egy-egy dikón. A karosládán is aludt egy családtag. Két dikó, amit ebben a községben „kerekes"-nek hívtak, máshol „toli", „gurulósdikó" volt a neve. Egy etuzseres kredenc, egy asztal (barna színű), két szék, két sámli. Édesanyám vállalt gazdáknál, olyan családoknál kenyérsütést és mosást, ahol a családanya meghalt, s ezért terményt kapott. Egész éven át 3 q terményért sütötte a családok kenyerét és mosott rájuk. Ezen kívül két nagy zsák csepűt vállaltunk fel megmunkálni, meghúzni, gerebenezni. Ebből lett a fejeszösz és a csepű. Ezt fontuk fel mi a család női tagjai. Egész télen fontuk két mázsa terményért. Én 21 éves koromig voltam otthon, míg férjhez nem mentem. Ruházatunk nagy része házilag szőtt vászonból volt. Amiből felsőruhát varrtunk, azt házilag befestettük kékre, feketére, némelyek pirosra stb. A házivászonból készült fehérneműt fehéren hagytuk. Ruháinkat addig foltoztuk, míg egy kis hely volt rajta. Folt hátán folt volt a ruházatunk. A falusi szegény embernek az élelmezése is egyhangú volt, de örültünk, ha abból is jutott mindennapra. Előfordult annak hiánya is. Élelmük: málépuliszka, kása olajjal, lekvárral, tejjel. Fojtottkrumpli, daraboskrumpli, krumplileves, paszuly, különböző formában. Tészta főleg levesbe, ritkán száraztésztának,
