Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

VI. ADATTÁR

Kút: nem volt. Közkutat használták;. Állat: nem volt. Árnyékszék: oldala napraforgó kóró. Adatközlő: M.J.-né 65 éves nő, Nyíregyháza, Család u. A település megnevezése: Nyíregyháza, Család utca. A földházban lakó neve: T.I. Foglalkozása: egy lovával fuvarozgatott. Hányan laktak benne: kb. 6 fő, ebből gyermek: 4 fő (2 leány, 2 fiú). Mikortól meddig laktak benne: „1930-tól az 1950-es évek második feléig. Ekkor szanálta a városi tanács, mert ők voltak az utolsó burgyélakók ezen a részen. A tanács segítette őket azzal, hogy azt a telekhelyet, amelyen a burgyé volt, nekik adta. Ekkor már az özvegy volt a családfenntartó, mert a csa­ládfőt polgári fogolyként 1944-ben elhurcolták, ahonnan nem is tért vissza. Az itthonmaradt családanya a legnagyobb nehézségek és nélkülözések között vásárolt egy lovat (mert azt a lovat, amivel férje fuvarozott, a bevonuló orosz hadsereg elvitte) és nő létére ezzel az állattal folytatta férje foglalkozását. Nemcsak Nyíregyháza területére vállalt fu­vart, hanem még Romániába is, ahova sóért ment a csereidőkben. A környék falvaiba is fu­varozott. Az itthon maradt négy félárváját, hadiárváit, igyekezett a tőle telhető módon felne­velni. Ez sikerült is. Mindegyikből szorgalmas munkás embert nevelt." Előzőleg hol laktak: ­Saját ingatlanon épült: nem. A város tulajdonán. Adatközlő járt a földházban: „Mindkét adatközlő sokszor járt a helyiségben. Első adatköz­lő: „mint gyermek, és mint felnőtt is sokszor jártam náluk, mert a gyerekeivel cimborák vol­tunk. Iskolába is együtt jártunk és együtt játszadoztunk csaknem naponta. Nagyon közel laktunk egymáshoz." Második adatközlő: „sokszor jártam a helyiségben gyermekkoromtól kezdve, mert a közeli utcában laktunk. A bátyám pedig udvarolt a család idősebbik lányá­nak." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: „három. Ebből a család számára két helyiség, szoba, konyha volt a föld alatt. A ló részére pedig a konyha mellett a lóistálló külön bejárattal, de egy tetőzet alatt volt." Mérete: a három helyiség kb. 10x3 m. Az emberi lakásul szolgáló két helyiség közül az el­ső, kisebb helyiség, konyha, mérete kb. 2x3 m-es, szoba („ház") kb. 5x3 m-es. Fekvése: Ke­let-Nyugat irányú. Lejárat: az ajtó nyugatra a bujtosi tóra nézett. Ablak: kb. 50x40 cm-es szabálytalan alakú szimpla üveglap keret nélkül betapasztva, ke­letre nézett. A konyhán üveglap sem volt. Ajtó: használt anyagból házilag készítve. Kémény: vályog vagy sáralapba a tető fölött használt spórcső kivezetve. Tetőzete: „leföldelve ugyanúgy, mint az itt lévő számos földburgyéi. Eresze a talajig ért, azzal szorosan összefüggött. Körülötte vízelvezető árok." Berendezése: „egy tűzhely, ezzel fűtötték a belső helyiséget is, egy kisméretú kecskelábú asztal, egy dikó (házilag készített fekhely) a fiú aludt itt, egy stelázsi (házilag készítve), két sámli. A „ház"-ban két régi, paraszt faagy ágyneművel és színes ágyterítővel letakarva. A fal felőli ágykoronánál egy díszpárna. Az ágy középen egy matyóbaba, egy asztal, két szék desz­kaháttal (barna színű), egy, egy-aj tó s sifonszerúség, egy lócaláda, egy fakeretbe lévő kb. 40x60 cm-es falitükör, két kisszék." Kút: nem volt. Állat: baromfi, 1 db ló szekérrel, mellyel fuvart vállaltak. Árnyékszék: oldala napraforgószár. Adatközlő: 1) M.M. 65 éves férfi, Nyíregyháza, Család u. 2) F.A.-né 70 éves nő, Nyíregyháza, Nád u.

Next

/
Thumbnails
Contents