Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
VI. ADATTÁR
Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: nem, munkaadója ingatlanán. Adatközlő járt a földházban: „többször is, mert fiának osztálytársa voltam." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 4.5x3,5 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: kisméretű szimpla üvegtábla betapasztva a keskenyebbik végébe. Ajtó: „nyáron ponyvadarab. Télen rozsszalmából készített szalmaköteg képezte az ajtót, kéthelyen (alul, felül) összekötve zsineggel. A lejárati nyílás ezzel betámasztva." Kémény: sáralapba a tető fölött használt spórcső kivezetve. Tetőzete: leföldelve. Belül kimázolva, kimeszelve nem volt, csak a puszta föld képezte a falat. Berendezése: „egy házilag készített berakott spór, tetején öntöttvasplatt, két dikó (házilag készített fekhely), (a nagyobb gyermekek aludtak a földkunyhónak kb. 60 cm szélesre meghagyott tetőzet, illetve eresz alatti peremén is, melyre szalmát hintettek), egy házilag készített asztal, egy házilag készített lóca, három házilag készített sámedli." Kút: nem volt. A gazda kútjáról hordták a vizet. Állat: nem volt Árnyékszék: nem volt. Adatközlő: K.I. 76 éves férfi, Mándok. A település megnevezése: Mándok-Újtelep, második utca. A földházban lakó neve: Sz. család. Foglalkozása: beteges koldus. Hányan laktak benne: kb. 6-7 fő, ebből gyermek: kb. 4—5 fő. Mikortól meddig laktak benne: kb. 1920-től a II. világháború utánig, kb. 1950-ig. Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: „igen, kb. 1920-ban a gróf Forgách Lászlóné által kiosztott házhelyen. A grófnő az Újtelepen a rendes szántóföldjéből hat utcát képezett ki és azt kiosztotta a legszegényebbek között. Többségében az alkalmazottai kapták, de juttatott a más községekből idetelepült szegényeknek is. Az utcákat számokkal jelölték: első, második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik utca nevet kapták. A nála alkalmazott ács, kovács, kőműves, virágkertész stb. szakmunkások részére juttatott házhelyet pedig még a grófnő életében Béke utcának nevezték el. A II. világháború után pedig a számozott utcanevek is megváltoztak." Adatközlő járt a földházban: „többször is jártam benne, mert hívtam a családtagokat dolgozni (kapálni, házkörüli munkához, mert édesanyám beteges volt és ez a család megbízható szorgalmas volt. (A nagylány és a családanya is járt hozzánk dolgozni.)" A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 3,5x4,5 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: kisméretű szimpla üveglap beépítve az egyik keskenyebbik végébe. Ajtó: Kémény: sáralapba a tető fölött használt spórcső kivezetve. Tetőzete: leföldelve. Berendezése: „egy csikóspór, két dikó (házilag készített fekhely), az eresz alatt hagyott peremen is aludtak gyermekek. Egy házilag „eszkábált" (készített) asztal, három házilag készített sámli (kisebb-nagyobb méretben)." Kút: Állat: Árnyékszék: Adatközlő: K.I. 76 éves férfi, Mándok.
