Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

VI. ADATTÁR

Állat: Árnyékszék: Adatközlő: M.S.-né 75 éves nő, Nyírmihálydi. A település megnevezése: Nyírmihálydi. A földházban lakó neve: B.I. Foglalkozása: napszámos. Hányan laktak benne: 4 fő, ebből gyermek: 2 fő. Mikortól meddig laktak benne: kb. az 1920-1930-es években. Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: Adatközlő járt a földházban: „nem jártam, csak a földháztulajdonos (a feleség), kikkel szomszédok voltunk és a vízért is az ők kútjukra jártunk, mondta el nekem, amikor mint fiatal házasok oda költöztünk, a következőket: amikor férjemmel megesküdtünk, vásároltunk egy 1200 D-öles házhelyet, de már nem maradt pénzünk, hogy arra egy kis rendes lakást is építsünk, így ideiglenes, átmeneti megoldásként építettünk rá egy földkunyhót. Azt is mondta, hogy esküvőjük után közvetlenül férje szüleinél laktak, de ott is nagycsalád volt és nem volt nekik ott jó. Az ő szülei nem fogadták be őket, mert úgy érezték, hogy ő gazdalány volt a férjéék pedig szegények, így ellenezték a házasságukat. Amikor ezt nekem 195 l-l952-ben mesélte a kb. 1900-es évek elején született Tera Néni, akkor már régen rendes földfeletti kis lakásban laktak. Nekünk, mint fiatal házasoknak megszületett az első gyermekünk, s én továbbra is átmentem hozzájuk vízért, Tera Néni a szülésem után addig nem engedte meg, hogy merítsek a kútjukból vizet, amíg templomba nem megyek, mert meg fog pondrósodni benne a víz. Abban az időben, mi görög katolikus asszonyok szülés után csak négy hét múlva mehettünk a templomba „avatásra", mert addig tisztátalanok voltunk. A férjem már hozhatott vizet addig is, amíg letelik nekem a négy hét, hogy avatásra mehessek gyermekemmel. A másik idős szomszédasszonyunk, Juli Néni viszont megengedte, hogy én tőlük hozhassam a vizet a templomba menetelig is. Ö ezt azzal indokolta, hogy fiatalasszony korában őneki is megtiltották a szomszédok, hogy tőlük vizet hozzon, míg templomba nem megy, s ez neki nagyon rosszul esett. A mi falunkban és környékén sokan azt a szokást is megtartották, hogy az asszony a szülés után nem mehet ki az udvarról sem, amíg templomba nem megy." Adatközlő: M.S.-né 75 éves nő, Nyírmihálydi. A település megnevezése: Nyírmihálydi-Gács. A földházban lakó neve: H.J. Foglalkozása: cseléd, harmadosmunkás. • Hányan laktak benne: 6 fő, ebből gyermek: 4 fő. Mikortól meddig laktak benne: 1945-1950-es évek elejéig. Előzőleg hol laktak: cselédházban. Saját ingatlanon épült: igen. Az 1945-ös földreform során juttatott két kat.h. mezőgazdasági ingatlanukra épült a földház. Házhelyet már a Kistagban [jelenleg Újtelep) kaptak és ide építették a rendes két helyiségből álló egyvégű házukat és ebbe költöztek be az 1950-es évek elején. Adatközlő járt a földházban: „gyakran jártam benne, mert kerülő (mezőőr) voltam azon a részen, ahol a földkunyhójuk volt. Mindennap találkoztunk." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 3x4 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: 30x40 cm-es szimpla üveglap betapasztva. Nem nyitható. Ajtó: használt anyagból házilag készítve. Kémény: sáralapba a tető fölött használt spórcső kivezetve.