Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
VI. ADATTÁR
A település megnevezése: Nyírlugos-Szennyespuszta, jelenleg Szabadságtelep. A földházban lakó neve: Z.I. Foglalkozása: cseléd, napszámos. Hányan laktak benne: 8 fő, ebből gyermek: 6 fő. Mikortól meddig laktak benne: kb. az 1940-es évektől 1950-ig. Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: igen. Adatközlő járt a földházban: egyik adatközlő, mint szomszéd járt benne, másik adatközlő nem járt. Z.I. testvérének, Z.J.-nek is földháza volt. Az asszonyok pedig testvérek voltak. A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 5x4 m.. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: kb. 50x40 cm-es szimpla üveglap beépítve. Nem volt nyitható. Ajtó: használt deszkából, házilag készítve. Kémény: sáralapba a tető fölött használt spórcső kivezetve. Tetőzete: leföldelve. Berendezése: „semmi berendezés nem volt. Ágyként négy karót levertek a földbe, hozzá oldalának és aljának használt deszkát és akácrudakat rögzítettek és ebbe szalmát tettek. Ágyneműjük nem volt. Háziszőttes zsákot megtömtek szalmával és ez volt a fej vánkos. Az iskolábajáró gyermekeik házi feladataikat úgy készítették el otthon, hogy a fent már ismertetett dikóra ültek és egy láda fenekére helyezték az irkát és úgy írtak. A ládába pedig az irkákat, könyveket és más iskolai felszereléseket tartottak (palatáblát, palavesszőt). Miután sifonjuk nem volt a földkunyhó gerendájába szeget vertek és a kevés és elhasználódott ruháikat éjszakára oda aggatták. A másik oldalra pedig azt a nagyon kevés edényzetet, ami volt. (Egy öntöttvas fazék, egy öntöttvas lábas, egy nagyobb és egy kisebb tál, egy tésztaszűrő). Az én gyermekkoromban, az 1920-1930-as években a Szennyespusztáról csak azok a gyermekek jártak iskolába, akiknek egy kicsit jobban ment. A cselédek, dohányosok gyermekei nem nagyon jártak. Nekem két elemim van. Jött Fényi jegyző személyesen édesapámhoz, hogy miért nem járatja iskolába a gyermekeit. Édesapám azt válaszolta, hogy se ruhájuk, se cipőjük, ilyen meszsziről a faluba lévő iskolába nem tudnak bejárni. Étkezés: mint gyermekek kitettük az edényt a ház közepére a földre, és úgy ettük a főtt ételt mi is, és más szegény családok gyermekei is." Kút: „az 1950-es évekig a saját maguk ásta kb. 3 m mélységű gödörből egy horgasfára akasztott vödörrel merték a vizet. Amikor kb. az 1950-es évek elején felépítettek a földház helyére a rendes házukat (két helyiség), akkor már gémeskútjuk volt." Állat: Árnyékszék: Adatközlő: T.J.-né 76 éves nő, Nyírlugos, H.J., Nyírlugos. A település megnevezése: Nyírlugos-Szennyespuszta, jelenleg Szabadságtelep, a Fülöp község felé vezető út bal oldalán. A földházban lakó neve: Z.J. (Z.J.-nek szintén földházban lakó Z.I. testvére és a ház asszonyai is testvérek voltak.) Foglalkozása: cseléd, napszámos. Hányan laktak benne: 9 fő, ebből gyermek: 7 fő. Mikortól meddig laktak benne: kb. az 1940-es évektől az 1950-es évekig, amíg a két helyiségből álló, ún. egyvégű rendes lakásuk felépült. Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: igen.
