Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
VI. ADATTÁR
Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 3x4 m. Lejárat: „gádorból kellett lemenni földből kiképzett lépcsőszerúségen. Két oldala földbeásott akáchusáng volt. Ez sárral beverve, kimázolva, kimeszelve. A meszelés nemcsak esztétikai okokból volt fontos, hanem praktikus célokat is szolgált, hogy este a sötétben némi kis világosságot, támpontot jelentsen a közlekedéshez." Ablak: „kb. 35x25 cm-es szimpla üveglapnak házilag gyalulatlan léckeretet készített, s erre helyezte az üveglapot. A sarkait vékony kis szegekkel rágörbítette, így rögzítette." Ajtó: gyalulatlan, ócska deszkából, fakilinccsel. A helyiség'belülről tisztán, rendbenntartott volt. Kémény: „vályogból maga készítette a kémény alapját, melyet felvitt a kunyhó teteje fölé, hogy védje a tűzveszélytől a tetőn lévő szalmát, nádat és az arra helyezett minden gyúlékony anyagot. Ezt kiegészítette kellő magasságban eldobott ócska füstcsővel, hogy a szél a füstöt vissza ne verje a kunyhóba. Tetőzete: szalmával, náddal borítva és ez leföldelve, hogy meleg legyen és védje a tetőt az időjárástól. Tetőzete nyeregtetőszerű." Berendezése: „egy berakott spór (vályogból saját maga által készített, melyre egy nagyon ócska öntöttvasdarabot helyezett, melynek csak éppen ezért egy karikája volt. (Más már ezt kidobta, s azt használta fel). A berakott spór sár, vagy vályog anyagánál fogva védte a helyiségben lévő, gyúlékony berendezéseket is, nemcsak a főzés céljait szolgálta. Két dikó (házilag készített fekhely), egy házilag, gyalulatlan deszkából készített kecskelábú asztal, papírral leterítve, három ócska hokedli házilag összeszegelve." Máról-holnapra éltek. Élelmezésük: munkájáért kapott élelmiszer (burgonya, maradék füstölt szalonna, csontdarabok, kukoricaliszt, dara, gabonaliszt, búzaliszt, bab stb. A kenyeret maga sütötte, de nem a szokásos négy kenyeret és lepényt, és nem kemencében, hanem három-négy napra elegendő kb. 30 cm átmérőjű, hullámos lemezből készült kerek tepsüben. Ruházatuk is nagyon szegényes, a szorgalmas munkájáért kapott levetett ócska, foltos, de tiszta." Kút: nem volt. Állat: nem volt. Árnyékszék: gödörféle, két akáchusáng keresztbetéve ülőkének két ágasra. Oldala kukoricaszárral körülvéve, ajtaja rossz ponyva. Adatközlő: id.R.J. 80 éves férfi, Nyírcsászári. A település megnevezése: Nyírcsászári (a Nyírderzs felé vezető úton) A földházban lakó neve: G.F. Foglalkozása: napszámos, de hajnyírással is foglalkozott. Hányan laktak benne: 5 fő, ebből gyermek: 3 fő (2 leány, 1 fiú). Mikortól meddig laktak benne: az 1920-as években lakott benne kb. 3-4 évig. Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: igen. Az 1920-as években juttatott házhelyén épült. Majd ugyanide, egy, két helyiségből álló szalmatetős házat épített. Két év múlva a szalmatetőt kicserélte cserépre. Adatközlő járt a földházban: „sokszor jártam benne, mert hozzájártam nyiratkozni. Bár ez nem volt tanult mestersége, de 20 fillérért, egy fél deci pálinka áráért megnyírta a férfiak haját. Abban az időben nem volt borbély az egész faluban. Majdnem minden férfi hozzájárt hajat nyíratni." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: „kb. 8x6 m. Szükség volt nagyobb méretű helyiségre, mert a nyiratkozni szándékozók vasárnaponként sokszor összegyűltek és várakozni kellett." Lejárat: gádorból kellett lemenni.
