Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)

I. A FÖLDBE MÉLYÍTETT LAKÓÉPÍTMÉNYEK ÉS A BENNELAKÓK ÉLETVISZONYAI SZABOLCS ÉS SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYÉKBEN A XX. SZÁZADBAN

A Levéltárban sem sikerült Szatmár-Bereg vármegye járásaira vonatkozó 1948-as felmérés adatait találni, így a mostani számbavétel adataival nem vethetjük egybe. Az élőforrásból történő jelenlegi adatgyűjtés sem tartalmazza a cigánylakosság földkunyhóinak számát, mert minden kísérletem, igyekezetem ellenére sem a cigány, sem a nem cigány lakosságtól erre nézve nem sikerült megbízható adatokat kapnom. 4.) A földházak különböző funkciói A földházak különböző funkciókat töltöttek be. Ez a megjelölés talán akkor a legjobban megközelített, ha azt rögzítjük, hogy ideiglenes vagy tartós lakhatást, esetleg elhelyezést biztosított. - Ideiglenesen általában feles dinnyekertészek, zöldségkertészek, vincellérek vákáncsosok (fakitermelők) lakták. Ezek a földkunyhók a földbirtokos mezőgazdasági ingatlanain épültek és a benne lakóknak a községben vagy más településen volt saját házingatlanuk és a szezonális munka befejeztével ősszel oda visszaköltöztek. - Más jellegű volt az igénybevétel, amikor csak a munkavállaló családfő vette rövidebb hosszabb időre, a munkavégzés időtartamára elhelyezésként használatba. A Nyíradony-Guthy Erdőgazdaság 1933-1939-ig kb. tíz földkunyhót tartott fenn, melyet szálláshelyül hasznosítottak a környező településekről itt fakitermelést vállaló munkások részére. Kb. tíz fő fért el egy ilyen helyiségben. A létszám változó volt attól függően, hogy kinek mikor engedte meg az ideje, hogy idejárjon „dücskőt" (fatuskót) ásni, fát ritkítani saját elhatározásából, az Erdőgazdasággal történt előzetes megállapodás alapján. Bár ez a létesítmény a Guthy Erdőgazdaságban foglalkoztatott, környező településekről érkező fakitermelő munkások részére szálláshelyként szolgált, de a gazdaság erdésze is itt végezte adminisztrációit. Hasonló funkciót töltött be a Tornyospálca-Ricsikai Erdészet által épített földház is. Itt állandó jelleggel ebben végezte minden napi adminisztrációs munkáit V. J. nevű erdész. Ez is egy meglehetősen nagy üzem volt, mert harminckét féle különböző faárút szállítottak innen. (Pl. fűrészrönk, bányafa, szőlőkaróalapanyag, bányaféldorong, bányadorong, tűzifa stb.) - Építettek még földkunyhót mezőgazdasági ingatlanaikon olyan tíz-tizenöt-húsz kat. h. tulajdonnal rendelkező családok is, akiknek ingatlanaik távol, hat-nyolc-tíz km-re feküdt a községben lévő lakásuktól. Ezek egy része is csak tavasztól őszig használta a mezőgazdasági munkák idején. Körülményes, fáradságos volt a lakástól a földingatlanig naponta oda-vissza megtett üres járat. Számosan voltak azonban olyan földingatlannal rendelkező tulajdonosok is, akik az itt nyújtott kedvező állattartási lehetőségek miatt állandóan kint laktak a határban. (Balkány, Érpatak, Nagyhalász, Nyírparasznya, Ópályi stb.) - Elenyésző számban ugyan, de egyes földkunyhók műhely céljára is hasznosítva voltak. Az 1930-as években M. M. nevű tulajdonos nyírbaktai kádármester kádárműhelyként használta segédjével együtt. Nagy állatok (szarvasmarha, ló, sertés) részére istállóként is építettek földkunyhót.