Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
VI. ADATTÁR
illetve újszülöttével együtt elhalálozott. így az apa nevelte nagyon nehéz körülmények között 11 gyermekét. A legnagyobb gyermek 15 éves, a legkisebb pedig kb. 3 éves lehetett az anya elhalálozásakor." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: kettő. Mérete: kb. 10x5 m. Az első kisebb helyiség (konyha): kb. 2,5x5 m, a belső, nagyobb ház: 7,5x5 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: „a nagyobbik helyiségben volt egy kb. 80x50 cm-es szimpla üveglap betapasztva a túzfalszerűségbe. Nem volt nyitható. Vakablaknak nevezték, pedig a vakablak fogalma nem szimpla üveglap betapasztását jelenti." Ajtó: használt anyagból házilag barkácsolva. Kémény: sáralapba a tető fölött használt spórcső volt kidugva. Tetőzete: leföldelve. A földből csak a gádor és a tetőzet látszott. Berendezése: az első helyiségben: egy csikó konyha (csikóspór), egy házilag készített kecskelábú asztal, egy stelázsi. A „ház"-ban: egy ágy, három dikó (házilag készített fekhely), egy házilag készített asztal. Kút: fakút. Állat: nem volt. Árnyékszék: nem volt. Adatközlő: D.J.-né 76 éves nő, Nyírmártonfalva. A település megnevezése: Nyírmártonfalva-Haláp. A földházban lakó neve: K.K. Foglalkozása: napszámos. Hányan laktak benne: 4 fő, ebből gyermek: 2 fő. Mikortól meddig laktak benne: kb. az 1920-as évektől az 1930-as évek második feléig. Előzőleg hol laktak: „a községben lévő rendes kis lakásunkban. Ez a lakás megmaradt akkor is a tulajdonukban, amikor Halápon földkunyhót építettek nevelőszüleim és oda kiköltöztünk. A faluban lévő házat pedig kiadták árendába, hogy a megélhetéshez egy kis pénzmagra tegyenek szert. Azért építették nevelőszüleim a Halápon a földkunyhót, mert ott „vákáncsot" munkáltak, és ez a terület kb. 6 km távolságra volt a faluban lévő házuktól. A föld műveléséhez kb. 12 km-t kellett volna naponta megtenni jövet-menet, így könnyebb volt a kinti munka végzése, ha helyben voltunk. Halápon a Hármashegy mellett vákáncsot munkáltunk, ami azt jelentette, hogy a fát ki kellett termelni dücskőjével (tuskójával) együtt a földből, majd a földet visszahúzni a „dücskő" helyén lévő gödörbe. Ezután pedig be kellett ültetni facsemetével. A csemetét kapálnunk is kellett, s mivel a csemete még nem árnyékolt, ideadták három évre használni. Ebbe azt vetettünk, amit akartunk és a teljes termése a mienk volt Rendszerint krumplit meg tengerit vetettünk bele mi is és mások is." Saját ingatlanon épült: nem, az Erdőgazdaság területén. Adatközlő járt a földházban: „benne laktam nevelőszüleimmel együtt." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 4x3 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: „egy kb. 40x50 cm-es szimpla üveglap házilag készített fakeretbe betapasztva a végébe." Ajtó: „használt anyagból házilag készítve, kilincs helyett faakasztóval." Kémény: sáralapba a tető fölött használt spórcső volt kidugva. Tetőzete: leföldelve. A földből csak a leföldelt tető és a gádor látszott. Berendezése: „egy csikóspór, egy ágy ágyneművel törökpiros karton ágyterítővel letakarva, egy dikó (házilag készített fekhely) asszonyszőtt rongypokróccal letakarva, egy komód (barna színű), egy asztal (barna színű), két kisszék."
