Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
VI. ADATTÁR
Berendezése: „egy berakott spór, egy ágy egy dikó (házilag készített fekhely). A dikójuk készítése: négy U alakú ágast a földbevertek. Külön készítettek suhángokból, élére állított létrához, illetve istállóba lévő lórácsokhoz hasonlítható fogakat. A fogakat szalmakötéllel fonták össze. Ez lett a fekhely (alapja) alja. Erre rakták rá a szalmát, amit deszkaoldal tartott össze. Egy házilag eszkábált asztal, egy házilag készített láda, egy lóca (négy karóra helyezett deszkából)." Kút: volt egy ásott gödör, melyből kötélen húzták a vizet. Állat: baromfi. Árnyékszék: nem volt. Adatközlő: K.Gy. 81 éves férfi, Nyíracsád. A település megnevezése: Nyíradony-Tivorán. A földházban lakó neve: Gy.J. Foglalkozása: cseléd, szőlőmunkás G. földbirtokosnál. Hányan laktak benne: 13 fő, ebből gyermek: 11 fő. Mikortól meddig laktak benne: az 1900-as évek elejétől az 1920-as évek második feléig (17 évig). Előzőleg hol laktak: szülőknél. Saját ingatlanon épült: nem. Adatközlő járt a földházban: „benne születtem a többi 10 testvéremmel együtt. Mind a 11-en a földkunyhóban születtünk. A legidősebb J. nevű testvérem 1905-ben, én a legfiatalabb pedig 1922-ben születtem. Utána cselédházba költöztünk. Majd 1936-ban vásároltak szüleim egy félkész lakást 4 kat.h. földdel a balkányi Nádas nevű szomszédtanyán és abba költöztünk be. Utána édesapám még 1936-ban meghalt. A legidősebb testvéreim férjhezmentek, megnősültek, s nekünk a még ott lévő 9-11 éves korú gyermekeknek már foglalkozást kellett keresni, hogy segítsünk a család megélhetésében (libapásztor, napszámos). Néhány fillért kaptunk csupán a munkánkért, de az is segített a megélhetésben. Iskolába hol jártunk, hol nem. Ha napszámlehetőség volt, akkor inkább odamentünk. Ki kellett használni a lehetőséget, mert nem volt sokszor munka. Édesanyám is a nagycsalád mellett sokszor vállalt az uradalomban libatépést, szőlőkötözést, kacsolást. A szőlőbe tavasztól őszig sok munka volt. Édesanyám nem volt szakképzett szülésznő, de meg volt neki engedve, - mivel tanyán laktunk, távol az orvostól és központtól hogy a szülőanyáknak a szülésnél segítsen. Nagy tapasztalata volt ilyen ügyben. Néha azért is kapott természetben valami élelmet. Én még csak 11 éves voltam, amikor már az uradalomban markot szedtem, részibe. A testvéreim hasonlóan rákényszerültek erejüket is meghaladó munkavállalásra és örültünk, hogy kapunk munkát, szívesen csináltuk, mert láttuk és tapasztaltuk a család nehéz helyzetét." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: három. Mérete: előtér (konyha): kb. 2x4 m, belső helyiség (ház): 3x4 m, legbelső helyiség: 3x4 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: „négy szimpla ablakszem volt rajta, de nem lehetett kinyitni egyiket sem." Ajtó: használt deszkából házilag készítve. Kémény: sáralapba a tetőzet fölött használt spórcső kidugva. Kívülről hosszú krumplisveremre emlékeztetett. Tetőzete: leföldelve. A gyermekek a belső házban aludtak, a szülők pedig az előtérben (konyhában) priccsen. Berendezése: Előtérben, konyhában: egy csikóspór, egy prices, egy házilag készített kisméretű asztal, egy házilag készített lóca. Házban (két helyiség): egy sifonszerűség, egy komód, két ágy ágyneművel, kuckónak bevetve, két dikó (házilag készített kisméretű fekhelyek). Kút: ásott gödör, horoggal húztuk belőle a vizet. Állat: baromfi, sertés, tehén.
