Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
VI. ADATTÁR
Előzőleg hol laktak: régi saját házukban. Saját ingatlanon épült: igen. Adatközlő járt a földházban: „igen. Nemcsak én, hanem rajtam kívül még több más fiatal is. Hétvégeken odajártunk fiatal gyermekek zenét hallgatni hozzájuk. A család K. nevű kisleánya, - aki nekem egyben osztálytársam is volt - szintén ott volt velünk. A földkunyhó ugyanezen a telken volt, ahol az űj ház épült. Még nem volt kész a ház, csak tető alá került, amikor mi már az ablaknyíláson másztunk be, mert még nem volt felrakva az ablak. A velünk egykorú K.J. nevű fiúgyermek citerázott a mi szórakoztatásunkra. A vasárnapi zenehallgatás a környező fiatal gyermekeknek csaknem rendszeres szórakozása volt. Én kb. V-VI. elemi iskolás lehetettem, amikor a rendes két szoba, konyhás lakásuk épült." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 5x3 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: egy szimpla üveglap beépítve. Ajtó: Kémény: göngyölt sáralapba a tetőn használt spórcső kidugva. Tetőzete: szalma volt, de az leföldelve. „A földházban lakó család 20 kat.h.-as földműves foglalkozású volt, jó anyagi körülmények között. A földház csak rövid ideig tartó átmeneti megoldásként szolgált." Berendezése: a család a falusi szokásoknak megfelelő bútorzattal rendelkezett, de a földházba csak a legszükségesebb tárgyakat vitték, a többit elraktározták. Kút: volt. Állat: baromfi, 3 tehén, 2 ló, gazdasági felszereléssel. Árnyékszék: volt, deszkából. Adatközlő: L.I.-né 78 éves nő, Tiszabercel. A település megnevezése: Tiszabercel. Temetőnél, közel a Tiszához a község keleti részén. A földházban lakó neve: O. család. Foglalkozása: napszámos. Hányan laktak benne: - ebből gyermek: sok gyermek. Mikortól meddig laktak benne: „kb. az 1920-as évek közepétől láttam. Az 1945-ös földreform során juttatott házhelyére épített két helyiségből álló házat." Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: nem, a község ingatlanán. Adatközlő járt a földházban: „többször is jártam benne, mint egy gyermek. Pecázgatni jártam a Horváth Jenő tavára, s ilyenkor mindig láttam." A földház leírása emlékezet alapján: „a faluban nem földháznak, földkunyhónak, hanem bunkernek nevezték." Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 3x4 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: kisméretű szimpla üveglap betapasztva, nem nyitható. Ajtó: használt deszkából házilag készítve. Kémény: sáralapba a tetőn használt spórcső kidugva. Tetőzete: leföldelve. Berendezése: „Nyáron, a földkunyhó előtt szolgafán főztek (rézsútosan egy kapanyélhez hasonló rudat a földbe ástak, a kint lévő végére egy fémakasztót tettek és arra akasztották az edényt.) Télen dreifuszon főztek (háromlábú, bográcsnál laposabb 10-12 literes öntöttvasedény). Kb. két-három dikó (házilag készített fekhely), egy kecskelábú házilag készített asztal." Kút: nem volt, a szabad tóról, a Tiltóról (szivattyútelepről) hordták a vizet.
