Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

A címadó kisregény mellett alig két-három elbeszélés esik kívül a leányszobák világán. Ilyen Az ura várja című írás, amely azt mondja el, hogyan békít öszsze az ügyvéd egy válni készülő házaspárt. És ilyen a kötet egyik legsikerültebb darabja, A ház csöndes marad című elbeszélés. Tobor Lőrincet az esküvő előtt meglátogatja menyasszonya és jövendő anyósa, hogy a lakberendezést megbeszéljék. Az anyós minden régi holmit ki akar dobálni, illetve újakkal kicserélni. Gyökeres rendet szeretne teremteni a csöndes, ósdi házban. Fölforgatni mindent, amit a férfi már megszokott. Lőrinc azonban inkább lemond menyasszonyáról, de nem egyezik bele a bútorok kicserélésébe. Végül házvezetőnőjét veszi feleségül, aki nem akarja kiforgatni nyugalmából. A mű olvasása közben önkéntelenül is Goncsarov Oblomovja. jut eszünkbe, bár valószínű, hogy csak véletlen találkozásról van szó. Tobor Lőrinc azoknak a tehetetlen, akaratgyenge figuráknak az előfutára, akiket következő korszakában, dzsentri témájú írásaiban rajzolt meg nagy számmal Krúdy. A kötetnek nemcsak legterjedelmesebb, hanem minden vonatkozásban legigényesebb írása az Ifjúság című kisregény. Ezt már jóval korábban írta. Először a Magyar Szemlében jelent meg folytatásokban 1896 őszén A nyomtatott nagybetű címmel. A mű különösen azért érdemel figyelmet, mert az író fejlődése szempontjából fontos, személyes vonatkozásokat tartalmaz. Nem önéletrajzi adatokat, mint sok későbbi írása, hanem belső vívódásainak érdekes kivetülését. Már novellái arról árulkodnak, hogy a fiatal Krúdyban többször is felmerült a pályakezdés idején a nyugodt polgári életforma és az írói hivatás dilemmája. Ezt nyilván még csak erősítette benne a család, a szülői ház állandó csábítása, amely az előbbi felé igyekezett lendíteni. Békés, polgári jómód, vagy a nyomtatott betű talán sok dicsőséget, de sok önemésztő küzdelmet is rejtegető világa - ez volt számára a kérdés. A dilemma talán épp e mű megszületése idején lehetett benne a legerősebb. Ekkor már túl volt a debreceni és nagyváradi korszakon, s jó adag csömörrel fordított hátat a vidéki újságírásnak. A fővárosban viszont egyelőre még nem tudott tartósan megkapaszkodni. Egy időre vissza is tért a szülői házhoz. A megjelenés időpontjából arra következtethetünk, hogy valószínűleg éppen otthon tartózkodása idején írta ezt a kisregényt. Személyes vívódásait, csömörét és újrakezdését egy eléggé banális szerelmi történet keretébe ágyazta az író. Vertán Pál, fiatal novellista, aki a kezdeti sikerek -96-