Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

felhőzi. A sivár hegyi faluban élő két papleány, Anna és Mariska egyszerre szeret bele a városi diákoskodás után hazakerülő szomszéd fiúba, s mikor az Annát választja, a csalódott Mariska bánatában a folyóba ugrik. Sokkal gyakrabban ábrázolja Krúdy férfi és nő viszonyát a házasság után, sőt rendszerint már a házasság válságának, felbomlásának korszakában. Már első, teljes nevével megjelent novellája is ebbe a témakörbe tartozik, s később is, egész első írói korszakában újra és újra visszatér ehhez a tárgykörhöz. Azon túl, hogy a koraérett, szexuális kérdések iránt különösen fogékony fiatal írót személyesen is rendkívül izgathatta ez a probléma, nyilván inspiráló szerepet játszottak itt olvasmányélményei is. A századvég polgári irodalmának központi kérdése a házasság válsága, regényben és drámában egyaránt a családi háromszög problematikája körül forog minden. Nemcsak szórakoztató, olcsó bestseller-irodalom variálgatja ezt a témát szüntelen, még a legnagyobbaknál is gyakran találkozunk vele. Tolsztoj Karenina Annájától Ibsen drámáiig akad bőségesen példa. A nagy realista írók ezt a témát is úgy tudják megformálni, hogy kritikájuk az egész társadalom életébe belevilágít. Nemcsak morális kérdéseket látnak a férfi és a nő viszonyában, egyegy házasság felbomlásának folyamatában az egész polgári társadalom válságát, lezüllését érzékeltetni tudják. Krúdy alig lát meg még valamit mindebből. A kis terjedelmű tárcanovella, a rajz egyébként sem igen alkalmas a műfaj összetett társadalmi problémák mélyebb ábrázolására. Inkább csak felületi jelenségeket mutat be, a nagy összefüggések feltárása nélkül. E novellatípus általános sémája a fiatal Krúdynál: a házastársak elhidegülnek egymástól, s akkor jön egy másik férfi, és az asszony egy szép napon megszökik vele férjétől. Kisebb-nagyobb változtatással ez az alaphelyzet ismétlődik egész sor novellában. (A jó barát. Orsova. 1893. december 10., Thewr Ádám. u. o. 1893. december 24., A fészek regéje. Debreceni Ellenőr, 1894. október 20., Hajnali történet, u. o. 1894. október 4., A szomszéd szobaúr. Orsova, 1895. január 13., Csak egy asszonyért, u. o. 1895. január 27., Köd. Debreceni Reggeli Újság, 1895. június 13.) Ha a mélyebb társadalmi és lélektani motivációval legtöbbször adós is marad még a fiatal író, s inkább csak az asszonyok könnyűvérűségében látja a házasság bomlásának okát, akadnak azért már ezek között is olyan elbeszélések, amelyekben szociális kérdéseket is érint. Főként két probléma foglalkoztatja gyakran -71-