Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Vázlat a pályaképhez Pályakezdés a városi-polgári irodalom sodrában (1878-1900) 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja jómódú ügyvéd, anyja szobalány volt. Származásának ez a kettőssége egész emberi és írói fejlődésére rányomta bélyegét. Büszke volt apai nagyapjára, aki honvédszázadosként vett részt a szabadságharcban, de gyakran emlegette anyja paraszti származását is. Gimnáziumi tanulmányait Szatmáron, Podolinban és Nyíregyházán végezte, írói tehetsége rendkívül korán jelentkezett. 14 éves volt, amikor első írása nyomdafestéket látott a Szabolcsi Szabadsajtó című nyíregyházi újságban, s amikor 1895-ben leérettségizett, már közel kétszáz novellája és egy kisregénye is megjelent. Apja őt is jogásznak szánta, a fiatal Krúdy azonban visszavonhatatlanul eljegyezte magát az írással. Előbb a Debreceni Ellenőr segédszerkesztője, majd a nagyváradi Szabadság című lap munkatársa lett. A millennium évében került Budapestre, s még nem volt húsz éves, amikor 1897-ben első novelláskötete Üres a fészek címmel megjelent. Ezt követte 1899-ben az Ifjúság, 1900-ban pedig A víg ember bús meséi. Krúdy pályájának erre a korai szakaszára irodalomtörténet-írásunk egészen a legutóbbi időkig alig fordított figyelmet. Az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy pályája elején Krúdy Mikszáth nyomán indult. A valóságban azonban Mikszáth hatása csak 1900 táján jelentkezett észrevehetően Krúdynál, aki mögött akkor már körülbelül félezer novella és néhány kisregény állott. Már diákkorában ismerte és szerette Jókait, Mikszáthot, a kezdő Krúdy mégsem az ő nyomukon indult, inkább a 90-es években nálunk is megerősödő naturalista színezetű, városipolgári irodalomhoz csatlakozott. Krúdyt természetesen pályája elején sem tekinthetjük vérbeli naturalistának. Már a kezdet kezdetén is sok minden egyéb színezte művészetét, főként a szentimentalizmus és a romantika, stílusára pedig már ekkor is elsősorban az impresszionizmus nyomta rá bélyegét. A fiatal Krúdy azonban nemcsak ismerte a zolai naturalizmus magyar követőit, Bródyt, Justh Zsigmondot, Thury Zoltánt és másokat, hanem kora írói és irodalmi törekvései közül ezekhez vonzódott leginkább, ezekhez érezte magát legközelebb, s ehhez a kibontakozó városi-polgári irodalomhoz -51-