Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Krúdy-emlékek Nyíregyházán Hatvány Lajos kezdeményezésére és szerkesztésében rövidesen érdekes irodalom­történeti gyűjtemény lát napvilágot Beszélő házak címmel. A mű Budapest irodal­mi nevezetességű épületeivel, nagy íróink egykori otthonaival akarja megismertet­ni az olvasókat. Az olvasókat, akik nemcsak a műre, hanem a mögötte álló életre is kíváncsiak. S mi mond többet a hajdani életről, mint a tárgyi emlékek, az épüle­tek, a szobák, a bútorok, amelyek annak az életnek tanúi voltak? Minden dolog­ban, amellyel érintkeztünk, amelyhez közünk volt, ott van belőlünk egy darab, s ezek a dolgok évtizedek vagy évszázadok múlva is rólunk vallanak, ha van, aki meghallgassa beszédjüket. Ezért állunk megdöbbenten, mikor egy kiskőrösi pa­rasztház előtt visz el utunk, ahol egykor Petrovics István mészárosnak és Hrúz Máriának fiúgyermeke született. Ezért szorul össze a szívünk egy régi szárszói penzió előtt, ahonnan 1937. december 3-án egy vézna, súlyosan beteg fiatalember az állomás felé indult... De vajon értjük-e minden „beszélő ház" vallomását? Vajon nem haladunk-e el városunkban is nap-nap után hideg közönnyel olyan épületek előtt, amelyeknek pedig lenne mondanivalójuk, ha meghallgatnánk őket? Ezért indulunk most el Krúdy nyomában, ezért szeretnénk szóra bírni egykori nyíregyházi lakásait. Szülői ház. A köztudat, sőt az irodalomtörténet-írás is egészen a legutóbbi időkig helytelen adatot tartott nyilván, egyszerűen azonosította a szülőházat azzal a házzal, amelyben Krúdy gyermek- és ifjúkorát töltötte. Még az 1955-ben megje­lent A magyar irodalom helyi hagyományai című kiadvány is a következőket mondja: „Szülőháza a mai rádióépület helyén állt." (Vörös Hadsereg útja 42. sz.) Az igazság ezzel szemben az, hogy Krúdy az egykori Kallói utcai 1009-es számú házban született, amely mind a régi nyíregyházi térképen végzett pontos mérések, mind az emlékezet szerint a mai Vörös Hadsereg útja 8. számú házával azonos. (Valent József nyugdíjas tanár hívta fel először a figyelmet a Városi Ta­nács Műszaki Osztályán látható, 1840-ből származó Nyíregyháza-térképre, ame­lyen pontosan megfigyelhető az 1009-es számú ház is.) Hogyan történhetett tehát ez a helytelen azonosítás? Az 1009-es szám eddig is ismeretes volt, hiszen az ben­ne van az anyakönyvi bejegyzésben is, a házak többszöri újraszámozása után azonban senki sem nézett utána, vajon az 1009-es számú ház azonos volt-e a -42-

Next

/
Thumbnails
Contents