Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Krúdy és a Nyírség - Nyíregyháza és a Nyírség Krúdy műveiben Az író és a szülőföld kapcsolata két irányból közelíthető meg, az életrajz és a mű oldaláról. Krúdy esetében eddig inkább csak az előbbire terjedt ki a vizsgálódás. Számtalan kisebb-nagyobb cikk és tanulmány, családi és iskolatársi emlékezés foglalkozott már az író nyíregyházi gyermek- és ifjúkorával, családjának helyzetével, szüleivel és nagyszüleivel, de részletesen ismerjük diákkori írói szárnypróbálgatásainak történetét is. Tudunk iskolai lapszerkesztési kísérleteiről, a helyi újságokkal való kapcsolatáról, a Sajtóiroda alapításáról és működéséről, riporteri tevékenységéről, tudjuk, hogy milyen lapokkal állt összeköttetésben már diákkorában, hogyan szökött el a szülői házból, hogy Debrecenben újságíró legyen. S ha nem is olyan részletességgel, mint az ifjúkori vonatkozásokat, ismerjük későbbi hazalátogatásainak történetét is. Vagyis ami az életrajz oldaláról egyáltalán felderíthető, azt lényegében elvégeztük. Itt már különösebben új eredményekre, új felfedezésekre aligha számíthatunk. Az adatokat természetesen mindig lehet új szempontok szerint csoportosítani, a tényfeltáró munka azonban - nyugodtan megállapíthatjuk - lényegében megtörtént. Nem mondhatjuk el ugyanezt a probléma másik oldaláról. Arról, hogy mit jelentett a szülőföld Krúdy művészetében, még inkább csak általánosságokig jutott el a Krúdy-irodalom. Olyanfajta megállapításokkal, hogy „a Nyírség első irodalmi megszólaltatója" gyakran találkozunk a róla szóló írásokban, a kérdés konkrét, Krúdy egész munkásságát felölelő vizsgálatára azonban még kísérlet sem történt. A feladat átfogó, sokoldalú kidolgozására egy ilyen rövid tanulmány keretében természetesen nem vállalkozhatom. Inkább csak azokat a főbb vonalakat szeretném fölvázolni, amelyeken a kutatásnak tovább kell haladnia, hogy felfejthessük mindazokat a szálakat, amelyek Krúdy sajátos művészetét szülőföldjéhez kötik. -24-