Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)
kincsmotívum természetesen különböző szerepet játszik, majdnem mindig úgy jelenik azonban meg, mint a menthetetlenül elbukott emberek egyetlen és utolsó mentsége, az egyedül üdvözítő csoda, amelyben ugyan már senki sem hisz, amelyről mégis oly jó elábrándozni. A Regény a zöld házról című elbeszélés világtól elzárkózott hőse állandóan valami kincset keres, amelyet egyik őse rejtett el a házban. A rokonai nyakán élősködő furfangos Herepiről az a legenda kering, hogy titokzatos kincset őriz a csizmaszárában. Ezért kényeztetik kapzsi rokonai, remélve, hogy mesés gazdagságát rájuk hagyja (A ravasz Herepi). Egy sikkasztás története című novellájának cselekményét a kallói Zathureczky család legendaköréből merítette. Zathureczky Móric híres mulatós ember volt. 1830-tól 1841-ig ugyanazt az egy nótát húzatta megszakítás nélkül a kallói Arany Medve fogadóban. így nem csoda, hogy amikor meghalt, nem maradt utána más, mint egy régi bunda. Ez azonban nem közönséges bunda volt. Az emberek azt suttogták, hogy valami különös kincset rejtettek bele. Egy kacér szépaszszony el is árulta a tanulmányai befejezése után Kallóba hazatérő ifjú Zathureczkynek a bunda titkát, nevezetesen, hogy apja abba varrta bele fia számára az értékpapírokat. A fiatal szolgabíró azonban hiába kereste az apai örökséget a bundában, nem volt sehol. Csalódásába bele is bolondult. Kallóban nem látták többé, az országutakat járta, eszelősen szorítva magához a legendás bundát. Ugyanez a kincsmotívum jelentkezik részletesebben kidolgozva A bűvös erszény című terjedelmesebb művében is. Itt Viczky Eduárd nagy zöld selyem erszénye áll a cselekmény középpontjában, amelyről az a hír járja, hogy kifogyhatatlan. Ezt az erszényt keresi fia, Viczky Gábor, ezért feszíti fel apja koporsóját, és ezért bolondul meg, amikor kiderül, hogy a kifogyhatatlannak hitt bűvös erszény üres! Mindkét mű befejezése jelképes. Mindegyik írásából ugyanez a végső tanulság cseng ki. Kíméletlen ítélethirdetés ez nemcsak a kincskeresők szétpukkanó ábrándjai felett, hanem egy egész társadalmi osztály felett is, amely már rég túlélte önmagát, de hazug illúziók szappanbuborékai után fut. Külön csoportot alkotnak Krúdynak azok a novellái, amelyek egy-egy babonás családi hagyományt dolgoznak fel. A legtöbb helyen ilyen története a már többször is említett Gaál családhoz fűződik. Egyik ilyen elbeszélése a Családi -118-