Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

leginkább mégis Turgenyev Bazarovjára emlékeztet bennünket. Főként abban, ahogyan a nemesi világ pusztulását szemléli. Ez a radikális ellenzéki hang teszi ezt a művet - főként az író eszmei fejlődése szempontjából - a fiatal Krúdy írói tehetségének egyik csúcsává. Nem remekmű még, de nemcsak korábbi írásainak többségénél jutott itt lényegesen magasabbra, hanem következő regényei is hanyatlást mutatnak e művéhez képest. E hanyatlásnak persze nem az író tehetségének, erejének csökkenése az oka, hanem az, hogy később jobban kellett alkalmazkodnia megrendelői ízléséhez. Míg a Szeretlek! című kisregénye az Új Fővárosi Lapokban jelent meg, - amely átmenetileg - épp akkoriban egy ellenzéki csoport kezébe került, következő három regénye a Divat-Szalon, a Művészvilág és az Előkelő Világ című folyóiratokban látott napvilágot. Mindhárom kifejezetten konzervatív beállítottságú volt. A Divat-Szalon és a Művészvilág még csak nagypolgári színezetű, az Előkelő Világ azonban címlapján is büszkén hirdette, hogy a „magyar nemes társaság számára" készült. A DivatSzalont Szabóné Nogáll Janka, az Előkelő Világot Lengyel Gizella szerkesztette, s az utóbbiba főként olyanok írtak, mint Lovag Frasanelli Lilith, gróf Hugonnay Vilma, ifj. Gróf Teleki Géza stb. Aki ilyen lapokban is szerepelni akart, annak menthetetlenül engedményeket kellett tennie. * Ha eszmeiség tekintetében nem is éri el a Szeretlek! színvonalát, az író fejlődése szempontjából következő regénye, a Hamu is figyelmet érdemel. Korábbi írásaiban is meg-megcsillant már itt-ott némi személyes, önéletrajzi vonatkozás, igazán azonban ez a regény az első, amelynek alakjait szinte kivétel nélkül saját családjáról mintázta. Ezt a művét tehát úgy tekinthetjük, mint első, még kissé szemérmes próbálkozását családi emlékeinek feldolgozására. A nem könnyen áttekinthető cselekmény színhelye egy alföldi kisváros. Az író nem nevezi meg, de nem nehéz benne felismerni Krúdy szülővárosát. A pontos környezetrajz és a régi nyíregyházi utcanevek, például a Krúdynál később is gyakran szereplő Angyalzúg, félreismerhetetlenül erről tanúskodnak. Az előtérben két család szerelmi szálakkal egymásba fonódó története áll. Levente Jób huszárhadnagy szerelmes Gyalog Ilkába. A leány is szereti őt, de fél, hogy boldogtalan lenne a kalandos természetű katonatiszt oldalán, ezért, mikor Pety Vazul, egy jómódú -101-