Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

Az én olvasóim sohase kérdezték: hol születtem? Minden írásomból kitűnik, hogy nyíregyházi vagyok, aki büszke származására. Könyveim éppúgy jelentik a régi Nyíregyházát, mint akár a város múzeumai." S az író nyomában ugyanúgy vallhatta meg a szülőföld iránti becsülés gondolatait is: „Nagyon sokat köszönhetek én Nyíregyházának. (...) Bizonyos, hogy én sem lettem volna az, ami vagyok, ha történetesen nem a Nyírségben élem ifjúságomnak ezeket az éveit.(...) majd minden írásom ott gyökerezik a nyírségi földben. " De Krúdyként élte meg Katona Béla a provincializmusnak és a maradiságnak azokat a hínár-maradványait is (az 1956-os forradalom után, 1959 és 62 között e visszahúzó erők a tudományos élet perifériájára kényszerítették), amelyek körülvették már a Nyírség nagy íróját is. S a kötődés és a szeretet megszólaltatása mellett effajta - a vidék másik arcát is felmutató - sorok megírására indították: „0, siralmas alvó, szomorú kisváros!" if

A Nyírség az a hely, ahol legtovább volt agaruk és vizslakutyájuk a tönkrement gavalléroknak, és ahol mindig-mindig emlékeztek a régi uraságra, elkótyavetyélt tekintélyre, ősi birtokra és fennhéjázó nemességre. (...) Máshol már beletörődtek az emberek, hogy vége a régi világnak, dolgozni, tanulni, igyekezni kell, hogy megélhessünk. A Nyírségben még mindig a követválasztást várták, a takarékpénztár körül sompolyogtak értéktelen váltókkal... A fantasztikus tervek, légvárak, szépen kicirkalmazott remények, édesded ábrándok jól kifejlődtek ezen a mocsaras, ködös, szegényes, kidőlt-bedőlt tájon. " A messze csillogó életmű fél évszázadon át tartó felragyogtatásával Katona Béla annak a korhadt szellemiségnek a végső eltüntetéséért is folyamatosan szót emelt, ami dohosán áradt föl a vidék e másik, ásatag szellemi zugaiból -, a már Krúdy által is gyakran fellebbentett szivárványosabb kendő alól. A kutató tanárnak Nyíregyháza szellemi életét gazdagító és tisztábbá formáló munkáját a nyolcvanas évek elejétől a város többször is kitüntetésekkel ismerte el. 1983-ban Váci-díjat, 1986-ban Pro Űrbe díjat, 1994-ben díszpolgári címet, 1999-ben Alkotói díjat adományozott számára. A kisebb hazájáért, Krúdy ért és a magyar irodalomért egyforma elhivatottsággal élő Katona Béla a legkülönfélébb elemzői műfajokban (esszében, tanulmányban, cikkben, kritikában, ismertetésben, bírálatban, előszóban, bibliográfiában) összesen több mint félszáz írást jelentetett meg Krúdyról. Közülük számos könyv terjedelmű kiadvány is fűződik a nevéhez. Legfontosabb Krúdyt értelmező -9-