C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei Budapest-Nyíregyháza, 2002. (Jósa András Múzeum Kiadványai 53. Nyíregyháza, 2003)

Hely-, családnév- és tárgymutató A mutató tartalmában és felépítésében a Zsigmondkori oklevéltárVU. kötetének mutatóját követi, azzal a változtatással, hogy a jelen mutató nem tartalmazza az oklevélkiadók, valamint az oklevelekben szereplő szolgabírák nevét - mivel a megyei archontológiában mindegyikük neve megtalálható -, azonban a szolgabírák „családnevei" mutatózásra kerültek. Személynevek. A fentieken kívül az oklevelekben szereplő összes személyneve mutatózva van, ha rendelkezett „családnév"-vel, ilyenkor a „családneve" cs. jelzéssel szerepel. A „családneveket" az adott oklevélben előforduló alakjukban, mai helyesírással vagy fonetikusan írtam. A ragadványnevekröl utalás történt a birtoklást jelölő „előnév"-re. Ugyancsak utalás jelzi a mutatóban azt, ha egy család több néven fordul elő. A rangok és tisztségek, kivéve az oklevélkiadóiét, mutatózva vannak. A királyi és király­néi emberek csak funkciójuknál, a káptalani és konventi kiküldöttek viszont személy­neveiknél és intézményüknél is mutatózásra kerültek. Az összetett birtoknevekböl képzett „családnevek" előfordulási alakjukban szerepelnek. Azokban az esetekben, amikor a helység és annak -i képzős „családneve" csak ugyan­azokban a kivonatokban szerepel, a helységnév önálló mutatózása elmaradt. Egyes nem latin jobbágynevek és közszavak mai helyesírással, de dőlt betűvel vannak szedve. Helynevek. Az oklevelekben lévő összes helynév megtalálható a mutatóban. Ezek azonosításában nagy segítségünkre volt Németh Péternek A középkori Szabolcs megye települései (Nyíregyháza, 1997.), valamint Engel Pálnak Magyarország a középkor végén Digitális térkép és adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiről. (CD-ROM Térinfo Bt., Budapest, 2001.) című munkája. A mutató a helynevek középkori névalakját adja meg mai helyesírással/fonetikusan. Amikor a mai névalak eltér ettől, utalás segít. A helynevek után zárójelben az a középkori megye, illetve ország, amelyben akkor található volt. Amennyiben a régi név nem volt azono­sítható, úgy dőlt betűkkel szerepel a helységneve. Az összetett helynevek előfordulási alakjuknál szerepelnek, de az alapszónál ennek minden alakjára történt utalás. Földrajzi nevek. Folyók, patakok, hegyek, dombok, rétek stb. esetében szóval vagy rövidítéssel kapunk tájékoztatást, hogy milyen földrajzi névről van szó. Azonosíthatatlanság esetén fn. rövidítés jelzi a név mibenlétét. Tárgyszavak. A tárgyszavak és fogalmak esetén lehetőség szerint a szövegben előforduló alak szerepel, de éltünk a rokon fogalmak átfogó kifejezés alatt történő összevonásával, de ezekben az esetekben utalás segít. A gépi rendezés érdekében - főként az ismétlést jelentő gondolatjelet követően - az írás­jelek és névelők elmaradtak. Dőlt betűvel jelzi a mutató az eredeti helyesírással, betűhíven szedett címszavakat. A mutatóban használt rövidítések feloldása a Rövidítésjegyz.ék-ben található. A mutató elkészítésében nyújtott segítségért Borsa Ivánnak és Németh Péternek itt is sze­retnék köszönetet mondani.

Next

/
Thumbnails
Contents