C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei Budapest-Nyíregyháza, 2002. (Jósa András Múzeum Kiadványai 53. Nyíregyháza, 2003)

de terra in causam atracti fruges et fena asportassent ac pecora abegissent et non de terra actorum. Actores illo non contenu revisioni nostre appellarunt nobis, quo respectu testimoniis testium actorum minime visum est bonum factum fuisse iudicium, ideo prescripto modo unumquemque ratione potentiarii actus in homagiis convictum commisimus. Ita tarnen, ut actor ad dampna ipsorum passa in ammissione frugum, fenum(!), gregum, pecorum et armentorum abductione iuxta regni consuetudinem iurent ad ipsorum acquisita usque ad florenum ducentos, Cumque iudicium nostrum conpertum partibus exdixissemus, quod az alperes ügyvédje kérte a per átküldését a királyi kúriába, allegans eorum terra ratione cuius litigium erat et in causam atractus agravatus plures se extendunt, quam iugera duodecim. Ideo sedem iudiciariam comitatus negotium non concernisset et nec iudicium ex parte illa facere debuissent, quum comitatus non terram, sed dampna in terra illata et potentiarium actum actoris adiudicasset, secum ratione quorum quesitum actorum fuisset de uno negotio et tamquam contra unam personam debebat pronuncciari sententia. Ök tehát a pert vízkereszt nyolcadára átküldik a királyi kúriába személyes jelenlét elé. Több részből összeragasztott, azóta szétvált papíron, hátlapján öt gyürüspecsét nyoirával. CL 56415. (Kállay cs. lt. 1500-93.) - A hátlapon címzés; personali presenile regie maiestatis, transmissionis, par. - A hátlapi bírósági feljegyzés szerint a felperest Naghwath-i Bornemyza János a leleszi konvent levelével, az alperest Maday Pál királyi levéllel képviselte, deliberatum est ex quo utreque partes intentionem ipsorum insufficienter verificassent ideo ad communem transmi[...] reg[.. ..jlar de curia, quia kim de proprietate agitur predii, ut utreque partes sufficienter conprobent de intentionibus ipsorum fieri f..] cum Lelez tertio die Georgii in facie presentie regni. de curia eodem die prohibila per Maday, id est iudicium, verum prohibita per Maday deliberatum est ex quo supremus f / iuxta statuta Bachiensis [...] nequit et aliis, qua iuramentum non prestitit super f...] comitatus de Zabolcli, ideo conclescensa est causa. 1 Az áthúzott quarto fölé írva. 2 Utána kihúzva: Emcricus. 788 1521. jan. 21. (in Apagh, f. II. p. Fabiani et Sebastian!) Chobay-i János szabolcsi alispán meg Bessenyewd-i Berey János, Zolnok-i László, Lewew-i Mihály és Zalmad-i Illés szolgabírák emlékezetül adják, hogy amikor ök Mária Magdolna-nap utáni hétfőn (1520. júl. 23.) nem kevés nemessel Apagh birtokon et in domo sedis iudiciarie, a törvényszékükön az ügyek tárgyalására összeültek, akkor Waya-i Ibrany Miklós (egr.) a többiek közül felkelvén Warda-i Ferenc erdélyi püspök és uterinus testvére: Warda-i János (egr.) ellenében előadta, hogy a Szatmár megyei Waya birtokon lakó jobbágya: Myklossy András tudomása és akarata nélkül Ferenc és János Szabolcs megyei Dewecher birtokára szökött tolvajul és titkon, továbbá ők többszöri kérése ellenére sem adják vissza neki jobbágyát és a mai napig maguknál tartják contra statuta regie maiestatis et totius regni Hungarie az ö igen nagy kárára. Kérte őket a felperes, hogy a jobbágyát a törvény értelmében Ferenctől és Jánostól kérjék vissza. Ök kiküldték maguk közül Berey János szolgabírót, aki miután visszatért, a Keresztelő Szent János fő vételének ünnepe előtti hétfőn (aug. 27.) tartott törvényszékükön a többiek közül felkelvén elmondta, hogy ő kiszállt Dewecher birtokra Elek Gergellyel, Loranth Gergellyel, Erdewdy Jánossal és Thywkody Jánossal Bessenyewd-i nemesekkel és ott összehívta a lakosokat, majd felszólította Warda-i Ferenc püspököt és Jánost, hogy Myklossy Andrást Ibrany Miklósnak adják vissza és mielőbb vezessék vissza Miklóshoz; mivel ezt nem tették, Berey János Warday Ferenc püspököt és Jánost ugyanott megidézte a jelen törvényszékre. Ezután Ibrany Miklós Ferenc és János ügyvédjének: Lewew-i Antalnak a jelenlétében megkérdezte, hogy miért nem akarják visszaadni a jobbágyát, majd ítéletet és igazságot kért tőlük. Ök tehát úgy döntöttek, hogy a mondottakat Miklós ellenében elmarasztalják [...]' Az alperes azonban kérte az eljárás megismétlését, így ök kiküldték maguk közül Zolno[ky] László