C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei Budapest-Nyíregyháza, 2002. (Jósa András Múzeum Kiadványai 53. Nyíregyháza, 2003)

jogosan tartoznak, Malomwyz-i Kenderes Jánosnak, a Mwnkach vár kapitányának és fiának Lászlónak meg fiainak száz magyar aranyforintért elzálogosítja, ezen összegért ö vagy fiai bármiféle becslés és pereskedés nélkül visszaválthatják, továbbá a zálogosítás időtartamára szavatosságot vállalnak a birtokokra, ha ezt nem tennék, akkor hatalmaskodásban marasztaltassanak el. - Miután megnézték és elolvasták Chwr-i Imre kérte az oklevél par-ját és egy időpontot. Az időpont elérkezvén azt válaszolta, hogy ámbár a foglalás és a használat valóban megtörtént, de ezek jogosan történnek és bemutatta a leleszi konvent 1460. febr. 1jei oklevelét (556). - Ezek után Kenderes János elkérte az oklevelet, majd azt válaszolta, hogy premissa sua littera inpignorititia pure nomen illius, per quem et cui darum sit, predicta vero littera expeditoria solummodo dénotât Kenderes, qui intus sunt et facere és ezért ítéletet kért. Ők tehát úgy döntöttek, mivel Nyakasthelek prédiumot nyugtatólevél nélkül hatalmasul használtatja Orsolya a parasztjaival, az alperest száz, a parasztjait pedig negyven-negyven aranyforintban marasztalják el. A felperes az ítéletükkel megelégedett, az alperes viszont nem ista cum exceptione, quod si ipsa littera expeditoria non dénotât nomen, tantummodo cognomen predictus Iohannes Kenderes, actor pure aliam dare debet és kérte a per átküldését a királyi kúriába a személyes jelenlét elé, így ők átküldik a pert Mihály-nap 26. napjára (okt. 24.) a királyi személyes jelenlét elé. Több részből összeragasztott papíron, hátlapján öt gyürüspecsét nyomával. DL 56382. (Kállay cs. lt. 1500-63.) - A hátlapon címzés; personali presenile regie maiestatis, transmissio cause. 767 1508. aug. 21. (in Apagh, loco scilicet sedis nostre iudiciarie, f. II. p. regis Stephani) Chwr-i Ferenc, Peren-i Imre (spect. et magn.) abaúji örökös ispán és nádor szabolcsi alipánja meg a szolgabírák jelentik Ulászló királynak. Tudja meg, hogy per folyik Petthry-i Ders Kelemen, Megyer-i István, Kemeche-i László (fia:) Mihály, Simon (fia:) Mihály, Imre (fia:) Máté, Gywlaffy Bálint, János (fia:) Rafael és Zsigmond (fia:) Gaspar mint felperesek és Kallo-i Lewkes János özvegye: Orsolya és Kallo-i András fia: János (egr.) mint alperesek között, mivel az alperesek Thwra birtokán lakó jobbágyai, úm. Dama János, Erdews Bertalan, Fwrthws Márton özvegye, akik az asszonyéi, Nagh Antal, Nagh Máté, Warga Gergely, Zechy Domokos, Lewcze Bálint, Fekethe Benedek, [...] János, [ ], [...] János, Nagh Simon, [„.] Máté, Kys Tamás, akik Jánoséi, Barnabás-nap utáni szerdán és csütörtökön (jún. 14 és 15.) Orsolya és János speciális utasítására fegyveresen és hatalmasul a felperesek Kemeche birtokának határain belül fekvő rétre törve a jobbágyaik által lekaszált szénából hat vagy nyolc szekérnyit Thwra birtokra vittek potentia mediante. Ezt hallván Orsolya ügyvédje: Chwr-i Imre meg János officialisa, provisor-ja és ügyvédje: Koncz Márton, mindketten megyei levéllel, azt válaszolták, hogy ámbár a jobbágyaik a szénát valóban elvitték, de az a föld ahonnan elvitték Thwra birtokhoz tartozik. Erre a felperesek azt mondták, hogy állításukat a szomszédok és határosok, nemesek és nem nemesek tanúságával is hajlandók bizonyítani, majd ítéletet kértek. Ök úgy döntöttek, hogy Orsolyát és Jánost száz-száz, jobbágyaikat pedig negyven-negyven aranyforintban marasztalják el. Ezt hallván a felperesek az ítélettel megelégedtek, az alperesek viszont nem, mivel a panaszosok közül László (fia:) Mihály szolgabíró és mert senki nem lehet azonos ügyben bíró és panaszos is, ezért kérik a per átküldését a királyi kúriába. Ök tehát a törvény értelmében a pert átküldik Mihály-nap 24. napjára (okt. 22.) a királyi személyes jelenlét elé. Több részből összeragasztott, azóta szétvált, lyukas és foltos papíron, hátlapján négy gyürüspecsét nyomával. DL 56383. (Kállay cs. lt. 1500-59.) - A hátlapon címzés; personali presenile regie maiestatis, transmissio cause.