C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei Budapest-Nyíregyháza, 2002. (Jósa András Múzeum Kiadványai 53. Nyíregyháza, 2003)

Miske faluba ment' és ott Zakol-i Miklós (egr.) jobbágya: Illés (fia:) Márton (prov.) felöl ítéletet kért. Ezt hallván az alábbi iudicium hozták: Illés (fiának:) Mártonnak negyedmagával esküt kell tennie bizonyos ló miatt, hogy ö Synew-i Márton felé ártatlan, de Márton non contentus, quia factum nonnullorum proborum virorum nobilium conprobare asserebat, quod idem Martinus Elie unum equum suum perdidisset, valentes quatuor florenos puri auri perdidisset, pro eo ad difiniendum et destinandum coram nobis prorogare postulavit. Ok meghallgatván Pál bevallását, úgy döntöttek, hogy Synew-i Mártonnak előttük esküt kell tenni arról, hogy Zakol-i Miklós Miske-n lakó jobbágya: Illés (fia:) Márton négy aranyforintot érö lovát perdidisset. Synew-i Márton az esküt, ahogy kell, letette előttük, ezért ők a joggal egybehangzóan úgy döntöttek, hogy Márton bárhol szabadon elvehet a jobbágytól négy aranyforintnyi (értéket), vigore litterarum nostrarum mediante. Papíron, a szöveg alatt egy nagyobb és három kisebb gyürüspecsét darabjaival. DL 55333. (K állay cs. lt. 1400-539.) 1 A szövegben accessissemus. 480 1446. júl. 23. (in Kallo, sab. p. Marie Magdalene) Warda-i Miklós és Kalla-i Lewkes János

1 szabolcsi ispánok meg a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy Balázs váradi kanonok (hon.) és Karthali-i Pál (egr.) bemutatták nekik az országnagyok levelét super facto dicationis et exactionis florenorum auri de singulis quinque portis civitatum, opidorum et villarum, tam regalium, quam reginaliiim. aliorum quorumcunque qualicunque exemptionis titulo et gratia potiantur ad instar lucri camare et de quatuor nobilibus iobagiones non habentibus singulos florenos auri exigi et provenire debentes magnifico domino Iohanni de Hwnyad wayvode Transsilvano ac totius regni Hungarie gubernatori infra quindecim diem ipsius dicationis sub pena in eisdem litteris expressa extradare et persolvere debuissemus. Ők tehát tüstént neki láttak a feladatnak, íme akik nem fizettek: Benk-en Backa-i Mátyás 23; Monyarus-on Backa-i Mátyás 24; Azzouay-on László 8; Ezen-en Akos 78; Agtheleken Akos 16; Varda-n Miklós 135; Rosal-on Miklós 15; Hungthelek-en Bezded-i Mihály; Konyar-on Bezded-i Mihály; Patrho-n Besded-i Mihály 96:

2 Zekel-en Kallo-i Lewkes János 15; Bayon-on a nemesek 4; Ladan-on Backa-i Mátyás 34; Sap-on a nemesek 9; Bezermenen Hwnyad-i János (magn.) 120; Ezlar-on Kallo-i Lewkes János 17; Dada-n János vajda 40; Ezlar-on Mihály 16; Pygh-ön Farkas fiai 15; Ladan-on Hwnyad-i János (magn.) 10; Bayon Bálint 3; Starka-n Hwnyad-i János (magn.) 6 porta után nem fizetett.

3 Ezért ök a mondottakat a nem fizetésért, hacsak rationabiliter ki nem mentik magukat, elmarasztalják. A dátum után írva: Kenes-en Mátyás 10 porta után nem fizetett. Papiron, a szöveg alatt öt gyürüspecsét darabjaival. DL 55335. (Kállay cs. lt. 1400-542.) - 17. századi egyszerű másolata: DL 75436. (Patay cs. lt. 15-2-6.)-A nem fizetők listáját közölte Mályusz: Rendi állam 113/ 288-as jegyzetben. 1 Felette: Nos Mathias Kerchy el Valentinus de Perked. 2 Az aláhúzott rész utólag kihúzva. 3 Az egyes tartozások száma minden esetben római számrend szerint írva. 481 1447. ápr. 1. [Bude, sab. a. Ramis palmarum) Palocz-i László országbíró Szabolcs megye hatóságához. Elmondták neki Kysvarada-i Miklós fia: Miklós és Mihály fia: László nevében, hogy nemrégiben, Mihály-nap (1446. szept. 29.) táján egregii Kende castellanus de Monkhoch/Mukach

1 ac Kenderes similiter castellanus de Hwsthuara és Kylche-i Bomemyzza János Grisino(!)-i György, Daroch-i Simon, Delha-i Ambrus, Nagbeken-i Miklós, Beken-i Pál, Monyaros-i Taton Mihály, Rekegyes-i Péter és Hethe-i Kantor és Miklós nevü familiárisai