Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

je volt. 1939. XI. l.-én főhadnaggyá, 1942. III. 31.-én pedig századossá léptették elő. 1943. VIII. 1.-től Szilágysomlyón a 2. székely hegyi huszárszázadban szolgált. 1948-ban fogyatékba helyezték. SKUBLICS IVÁN, VELIKEI ÉS BESENYŐI huszárfőhadnagy (Budapest, 1917. VII. 31. - ?) Anyja: Kunstí Gizella. 1939. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd az 1. huszárezred árkászszázadához osztották be. 1942. IV. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1942. X. 1.től a 3/IL huszárosztály rohamszakaszának parancsnoka volt. 1943-ban Nagyváradon lovas alantosdszti tanfolyamot végzett. 1944. VI. 12.-én a 3/IL huszárosztály rohamszakaszával vonult el a keleti hadműveleti területre. VII. 8.-án Usicénél súlyosan megsebesült. 1944. X. 1.-től a magyarországi hadszíntéren vonatparancsnokként, szakaszparancsnokként, illetve rövid ideig osztálysegédtisztként ismét az ezredénél szolgált. 1944. XII. elején a Velencei-tavi harcok alatt elszakadt alakulatától, s Budapestre ment fel. Az ostrom átélése után jelentkezett a demokratikus honvédségbe, melynek kötelékében 1945. V-ban századossá léptették elő. 1945 és 1946 között az államrendőrségben szolgált, majd 1952-ig fuvarosként, 1954-ig minőségi ellenőrként, 1955-ig pedig technikusként dolgozott. 1956-ban elhagyta az országot, emiatt 1958-ban lefokozták. 1994-ben rehabilitálták, s őrnaggyá léptették elő. SKULTÉTHY EDE huszárfőhadnagy (Alsóvadász, 1904. X. 14 - Budapest, 1996. IX. 3.) Anyja: Papp Mária. Apja: Skultéthy Károly gazdasági alkalmazott, elesett az első világháborúban. Tényleges katonai szolgálatát diákhuszárként 1922. I. 10. és 1923. XII. 15. között Miskolcon, a 7. vegyesdandár huszárszázadánál teljesítette. Tartalékos tiszd vizsgáját 1937. X.-ben tette le. Tanítói diplomáját Sárospatakon, illetve Miskolcon szerezte. A felvidéki bevonuláson miskolci VII. önálló huszárszázad, az 1939. III.4 kárpátaljai hadműveletben a 21. önálló huszárszázad kötelékében vett részt. 1939 és 1943 között megszakításokkal az ungvári 24. kiegészítő parancsnokságon, illetve a járási leventeparancsnokságon tevékenykedett. 1940.1. l.-én tartalékos főhadnaggyá léptették elő. Továbbszolgálatot vállalt, s 1944. VlII.-ban főtiszd tanfolyamot abszolvált. Ezt követően VIII. 20.-ával hivatásos állományba vették. Utolsó állomáshelye az Alsószeliben felállított Huszár Kiképző és Felállító Központ volt, ahol a gyűjtőszázad parancsnokaként tevékenykedett. 1945. V. 12.-én az ausztriai CarlStiftben szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948. VIL-ban tért vissza. Az 1950-es években a gödöllői Baromfitenyésztő Tangazdaság vezetője, a gödöllői, majd a monori Állami Gazdaság agronómusa, s a Borsod-AbaújZemplén megyei Állami Gazdaságok Megyeközpontjának állattenyésztési előadója volt. 1956. XI. 24.-én elhagyta az országot, s Ausztriában élt. A rendszerváltozást követően 1990. XII. 28.-án hazatelepült.