Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

ti teendőit látta el. Ezt követően 1938 V. 1.-én a 2. lovasdandár parancsnokságára helyezték át. Az 1939. IIL-i kárpátaljai hadműveletben mint parancsőrtiszt vett részt. 1940. III. 1.-től az I. gyorshadtest parancsnokságán szolgált. 1940. V. 1.-én őrnaggyá léptették elő. 1941-től a IX. hadtestparancsnokságon tevékenykedett, majd 1942. XI. 15.-én a Kormányzó Katonai Irodájának beosztott üsztje lett. Az 1. hadsereg 1944. VIII. és X. közötti kárpátoki harcai alatt, Miklós Béla vezérezredes, hadseregparancsnok személyi segédtisztje volt. 1944. X. 16.-án tagja volt parancsnoka azon szűkebb törzsének, mely a fegyverszünet megkötése céljából átment a szovjet csapatokhoz. GARZULY JÓZSEF, DR. szakszolgálatos alezredes (1942. VII. 1.-ig huszárőrnagy) (Tata, 1899. II. 10. - Oberalm (Ausztria), 1984. XII. 15.) Anyja: Mladoniczky Ilona. Apja: dr. Garzuly József ügyvéd. A Ludovika Akadémia elvégzését követően 1918. VIII. 18.-án avatták hadnaggyá. Ezt követően mint szakaszparancsnok a pápai 7. honvéd huszárezredhez került. 1919 elején a muraszombati határőrizetnél szolgált, majd zászlóaljsegédtisztként a 7. vörös huszárezred kötelékében részt vett a románok elleni hadműveletekben. 1921 és 1923 között a vámőrségnél teljesített szolgálatot. Utána 1928-ig mint jegyzőkönyvvezető a Budapesd Katonai Törvényszék alkalmazottja volt, s ezen beosztásával egyidőben megszerezte a jogtudományi doktorátust és letette a bírói vizsgát. 1922. IX. 1.-én főhadnaggyá, 1928. V. 1.-én századossá léptették elő. 1927-ben Budapesten vámőr továbbképző tanfolyamon vett részt. 1928. I. 1.-től a BM 7 D. osztályára, 1928. VIII. 25.-től pedig a HM VI/2. Kémelhárító osztályára helyezték. Mint fogalmazótiszt a jugoszláv alosztályon szolgált. 1930. X. 1. és 1931. IV. 30. között Nyíregyházán equitáción vett részt. 1935. VIII. 1.-től Komáromban a II. csendőrlovas alosztály, majd átnevezés folytán a II. önálló huszárszázad anyagi tisztje. 1939. III. 16. és VII. 15. között Budapesten elvégezte a törzstiszti tanfolyamot, majd a VKF. 2 D. alcsoporthoz kérte magát. Előbb a jugoszláv, majd az angolszász ügyek előadója volt. 1942. VII. l.Jével átvették a szakszolgálatos tisztek csoportjába. 1940. V. 1.-én őrnaggyá, 1942. IX. 29.-én alezredessé léptették elő. 1942. V. 1. és 1943. XI. 1. között fogalmazótisztként a BM Államvédelmi Központnál, utána ismét korábbi beosztásában a VKF. 2. D. alcsoport állományában tevékenykedett. 1944. XI. 7.-én a VKF 2. osztállyal Budapestről Egyházasfalura, majd 1945. III. 28.-tól Németországba települt. 1945. V. 3. és XI. 16. között amerikai fogságban volt. 1946. IX. 1.-én nyugállományba helyezték. Tatán apja ügyvédi irodájában dolgozott, majd 1951. VI. 15.-én az ÁVH őrizetbe vette, s a kistarcsai internálótáborba került. „Emberek törvénytelen megkínzásában való háborűs bűntett" koholt vádjával a Budapesti Fővárosi Bíróság 1954. II. 8.-án 5, majd a III. 22.-i fellebbezési tárgyaláson 9 év börtönbüntetésre ítélte. Az 1956-os forradalmi események alatt a börtönből kiszabadulva Ausztriába távozott. Salzburgban a Mercedes-Benz gyár alkalmazottjaként tevékenykedett.