Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

nak parancsnoka vett részt. 1940. XII. 1.-től 1941. XI. 30.-ig Nagykőrösön, majd Kecskeméten az 1. huszárezred századparancsnoka, utána 1942. V. 31.ig a kiskőrösi 44. kiegészítő kirendeltség lónyilvántartó tisztje volt. 1942. VI. I. -én a 4. huszárezredhez vezényelték, ahol előbb századparancsnoki, majd X. 30.-tól ezred elsősegéddszti teendőket látott el. 1943. VIII. 1. és XI. 20. között Várpalotán és Budapesten törzsdszd tanfolyamon vett részt, ezután 1944. IX. 2.-ig a 4. huszárezred pótkeretének parancsnoka volt. 1944. IX. 2.ától mint az 1/IV. tábori huszár pótosztálynak parancsnoka a dél-erdélyi, a dszántúli és a Duna-Tisza közi harcok során frontszolgálatot teljesített. Utóbbi harctéri szolgálatáért a MER Lovagkeresztje kitüntetésben részesítették. 1944. XII. 1.-től 1945. IV. 30.-ig a lovassági felügyelő helyettesének segédtisztjeként tevékenykedett. 1945. V. 8.-án az 1. huszárhadosztály állományával amerikai hadifogságba esett, ahonnan IX. 15.-én tért haza. IX. 17.-én a győri parancsnokságon jelentkezett. Igazolták, de 1946-ban B-listával elbocsátották a honvédségtől. Az 50-es években napszámosként, segédmunkásként, illetve a fővárosi lóértékesítő vállalat tisztviselőjeként dolgozott. 1958ban hatósági nyomásra lemondott rendfokozatáról. FELÉRI IVÁN, NAGYGALAMBFALVI huszárszázados (Budapest, 1914. II. 5. - Zebegény, 1981. VII. 3.) Anyja: Wallenfeld Mária. Apja: Feleki Miklós. Vallása: r. k. Gimnáziumi érettségi után a Ludovika Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1937. VIII. 20.-án avatták hadnagygyá. Első szolgálati helye a 4. huszárezred volt, melynek kötelékében szakaszparancsnokként szolgált. 1940. IX. 1.-től főhadnaggyá léptették elő. Részt vett ezrede erdélyi bevonulásában és az 1941. IV.-i délvidéki hadműveletben, s 1941. VII. 31.-től XI. 26.-ig mint a 4/3. lovasszázad arcvonalmögötti tisztje Ukrajnában frontszolgálatot teljesített. 1942. IV. 1. és IX. 10. között Orkénytáborban a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola tanfolyamán vett részt. 1942. V. 1.-én szakaszparancsnoknak Marosvásárhelyre a „Csaba királyfi" Gyorsfegyvernemi Hadapródiskolába helyezték át. 1943. V. 1.-én századossá léptették elő. 1944. XII. 13.-tól 1945. I. 15.-ig a Vértesben vívott harcokban a 3. huszárezred egyik századparancsnoka volt. 1945. I. 15.-én Mórnál megsebesült. 1945. III. 27.-én mint sebesült a 3. huszárezred családi táborával hagyta el az országot. 1945. V. 6. és X. 29. között amerikai hadifogságban volt. Szolgálta demokratikus honvédségben is, 1945. XI. 16. és 1946. II. 10. között Rábahídvégen a 2/1. gyalogzászlóalj géppuskás századának parancsnoki teendőit látta el. 1948. II. 1.-én nyugállományba helyezték. Nyugdíját később megvonták tőle. FEUCHTERSLEBEN KORNÉL huszárőrnagy (Okér, 1903. I. 25. - ?) Vallása: ev. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1925. VIII. 20.-án avatták hadnaggyá, majd a 7. kerékpáros zászlóaljhoz osztották be. 1930. II. 1.-én egy éves próbaszolgálatra az 1. huszárezredhez került és 1931. V. 1.-én a lovassághoz helyezték át. 1926. V. 1.-én főhad-