Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)
MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK
rancsnokságán lótenyésztési előadó. 1940. IV. 1.-től hasonló beosztásban a nagykőrösi 37., XII. 1.-től a kecskeméti 13., 1941. X. 1.-től pedig újból a nagykőrösi 37. kiegészítő parancsnokságon, illetve kirendeltségen tevékenykedett. 1942. XI. 1.-én nyugállományba helyezték, majd XII. 17.4 legfelsőbb elhatározásra nyugállományú ezredessé léptették elő. A háború utolsó hónapjaiban egy tábori kórház parancsnoka volt. 1945. IV.-ban Felsőőrött szovjet fogságba esett, ahonnan 1951-ben tért haza. Itthon rendőri felügyelet alatt, nyugdíj nélkül alkalmi munkákat vállalt. Balatonszemesen könyvelőként is dolgozott DENK GUSZTÁV, VITÉZ KISTORONYI lovassági tábornok (Nagyszeben, 1882. III. 18. - Bécs, 1960. II. 25.) Anyja: Dietrich Johanna. Apja: dr. Denk Ozsváth pénzügyi igazgató. Vallása: r. k. A bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után 1903. VIII. 18.-án a cs. és kir. 2. huszárezredben kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. 1907. X. 15. és 1910. X. 30. között a Hadiiskola hallgatója volt, majd 3 évig a cs. és kir. 6. lovasdandár vezérkari tisztje. Az első világháborúban javarészt mint a cs. és kir. 10. lovashadosztály vezérkari főnöke vett részt. 1919. VIII. 29. és 1921. VIII. 1. között a miskolci katonai körlet vezérkari főnöke, ezt követően a Kormányzó Katonai Irodájának főnökhelyettese, majd főnöke. 1921. IX. 1.-től ezredessé, 1928. XI. 1.-től tábornokká léptették elő. 1928. VI. 28.-tól az 1. vegyesdandár 1. gyalogsági parancsnoka, 1929. XI. 1.-től a HM Elnökség vezetője, 1933. VI. 1.-től 1935. II. 1.-ig pedig az 1. lovasdandár parancsnoka volt. Utána 1938. V. 1.-ig a Honvédség Főparancsnoka lovassági szemlélői, majd 1940. III. 1.-ig addigi beosztásának 1938. XII. 31.-ig való megtartása mellett a Honvédség Főparancsnoka helyettesi tisztséget látta el. 1935. XI. 1.-től altábornagy, 1938. V. 1.-től lovassági tábornok. 1940. III. l.-i nyugállományba vonulásáig 1939. II. 1.-től a Honvédség Főparancsnoka, dsztképző és nevelésügyi szemlélő, titkos tanácsos, s az „Észak-Magyarországból visszakerülő területeket megszálló csapatok parancsnoka" is volt. 1957. XII.-ben kivándorolt Ausztriába. DÉNYEY (KRUPÁNSZKY) LÁSZLÓ, DR. VITÉZ huszáralezredes (1895. VIII. 16.- Gyöngyös, 1965. II. 14.) Tényleges katonai szolgálatát 1915. IV. 13.-án kezdte meg. 1928. XI. 1.-én századossá, 1940. IX. 1.-én őrnaggyá léptették elő. A második világháború kitörésekor Miskolcon, a VII. önálló huszárszázadnál szolgált, majd 1940. VIII. 1.-től ugyanott az 55., illetve átszámozás folytán a 19. kiegészítő parancsnokság lónyilvántartó tiszti teendőit látta el. 1941. X. 1.-én hasonló beosztással az ungvári 70. kiegészítő kirendeltségre helyezték át. 1942. IX. 30.-án alezredessé léptették elő.