Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

CzAPP ALFONZ, SAN-MARTINÓI huszáralezredes (Nagyszeben, 1893. VII. 27. - Budapest, 1972. V.) Anyja: Frischmann Mária. Apja: Czapp Mór nyá. tábornok. Vallása: r. k. A bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után 1913. VIII. 18.-án a cs. és kir. 10. huszárezrednél kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. Az első világháború keled, illetve erdélyi hadszínterein alakulata szakasz-, majd századparancsnokaként 34 hónap arcvonalbeli frontszolgálatot teljesített. A tanácskormány bukása után 1919. VIII. 10.-én jelentkezett a nemzeti hadseregbe, s előbb beosztott dszt volt az Észak-Pest megye katonai parancsnokságnál, majd 1920. V. 20. és 1923. VIII. 31. között századparancsnokként az 1. huszárezredben szolgált. Ezt követően a HM állományában a Hadilevéltárban, az 1. vegyesdandár parancsnokságán, majd a HM VT-2. osztályán tevékenykedett. 1925. VIII. 21. és 1929. IX. 1. között a jutási csapataldsztképző iskola tanára és kiképző üsztje volt. Utána egy évig ismét az 1. huszárezredben szolgált, s elvégezte a törzstiszti tanfolyamot, majd újból jutási beosztásába helyezték vissza. 1931. IX. 1. és 1934. IV 30. között a 4. vegyesdandár-parancsnokságon mozgósítási előadó, majd a bajai kiegészítő parancsnokságon lónyilvántartó tiszt, illetve parancsnok. 1932. XI. 1.-én őrnaggyá, 1937. V. 1.-én pedig alezredessé léptették elő. 1937. IX. 1.-től Szentesen a 2. huszárezred visszamaradó különítményének parancsnoka, illetve századparancsnok. 1939. I. 23. és VIII. 1. között Nagykállóban a VIII. önálló huszárszázad parancsnoki teendőit látta el. Ezt követően lónyilvántartó tisztként szolgált, előbb az egri járási és városi katonai parancsnokságon, majd 1940. IV. 1.-től a hatvani 60., 1940. XII. 1.-től pedig a losonci 21. kiegészítő parancsnokságon. 1941. IX. 1.-től 1945. V. l.-i fogságba eséséig a szobi 62. kiegészítő kirendeltség lónyilvántartó üsztje volt. Mint kocsikaraván parancsnok 100 lóval és 50 kocsival tért haza 1946. I. 6.-án az amerikai hadifogságból. 1946. X. 24.-én elbocsátották a honvédség kötelékéből, s az 50-es évek elején mint segédmunkás a visegrádi kőbányában dolgozott. CZUPYJENŐ huszárezredes (Pécs, 1898. XI. 17. - Pécs, 1962. II. 6.) Anyja: Bubregh Irén. Apja: Czupy Béla nyá. főhadnagy, gazdatiszt. Vallása: r. k. A bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után 1917. VIII. 17.-én a cs. és kir. 14. huszárezredben kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. Ezen alakulattal vett részt az első világháborúban, s 1918. VI. 18.-án a Piavénél többszörös sebesülés és gázmérgezés érte. A háború után 1920. III. 20.-ig román fogságban volt, majd szakaszparancsnoknak a 4. huszárezredhez osztották be. 1921. XII. 22. és 1925. IX. 30. között mint antant összekötő tiszt, s huszárszakasz-parancsnok Pécsett, felváltva a 4. vegyesdandár parancsnokságán, illetve huszárszázadában teljesített szolgálatot. Ezt követően Budapestre került, ahol a Hadiakadémiát végezte el. 1928. III. 31.-től a 4. vegyesdandár-parancsnoksághoz beosztott anyagi vezérkari tiszt helyettese, majd 1929. V. 1. és 1931. IX. 30. között az 1. lovasdandár parancsnokságán vezérkari tiszti teendőket látott el.