Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

naggyá, majd Pápára a 2/1. huszárosztályhoz osztották be. Itt szakaszparancsnokként, majd 1932. VII. l.-étől osztálysegédtiszd, fegyverdszd és állomásdszti beosztásokban szolgált. 1933. X. 1.-én a komáromi központi lovaglótanfolyamra vezényelték. 1934. V. 1. és VIII. 1. között ismét Pápán a 2/1. huszárosztály géppuskás századának szakaszparancsnoki teendőit látta el. 1934. VIII. 1. és 1936. VIII. 30. között Örkénytáborban a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója volt. 1935. IX. 1.-én főhadnaggyá léptették elő. 1936. IX. l.-étől XI. l.-éig Sopronban a 3/II. huszárosztály parancsnokának segédtisztje, 1937. III. l.-éig pedig pótióidomító osztagparancsnok volt. Ezután Alagra, a Honvéd Versenyistállóhoz vezényelték. VIII. l.-étől 1941. X. l.-éig Orkénytáborban az olimpiai military csapat tagjai közé tartozott. Nemzetközi lovasmérkőzésen 1937-ben Bécsben, 1939-ben pedig Torinóban volt a csapat tagja. 1940. IX. 20.-tól századossá léptették elő. 1941. X. l.étől mint a 124. könnyű hadosztály huszárszázadának parancsnoka Rovnó környékén frontszolgálatot teljesített. 1942. VIII. 18.-tól 1944. XII. 6.-áig Örkénytáborban legénységi alosztályparancsnok. Ezt követően ismét hadibeosztást kapott, a 2. huszárezred 2. menetszázadának parancsnoka lett. XII. 17.-én Kéthelynél megsebesült. A kórházi ápolás után 1945. III. 28,-ától a Huszár Központi Iskola állományába került. 1945. V. 18.-án Hornban az iskolával együtt szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. V. 21.-én tért haza. Jelentkezett az új honvédségbe, igazolták, előbb a Honvéd Kossuth Akadémia hallgatója volt, aztán mint próbaszolgálatos az örkénytábori lóidomító telepen szolgált. 1948. IX. 26.-án a Honvéd Versenyistálló parancsnokává nevezték ki. 1950. V. 1.-én őrnaggyá léptették elő. Lovasbalesetben halt meg. Run A HÁZ Y ISTVÁN huszárhadnagy (Nagypeleske, 1916. X. 7. - Budapest, 1994. IV. 3.) Anyja: Grebur Piroska. Apja: Budaházy István nyá. tiszthelyettes, gazdálkodó. Reálgimnáziumi érettségi után tényleges katonai szolgálatra Debrecenbe, a VI. önálló huszárszázadhoz vonult be. A tartalékos tiszti iskola két évfolyamát 1939-40ben végezte el, majd fogatolt vonat tanfolyamon vett részt. 1941. IX.-ben hadapród őrmesterként szerelt le. 1942. VI. 10.-től a 12. önálló huszárszázad kötelékében a 2. hadsereg Don menti hadműveleti területén frontszolgálatot teljesített. Tartalékos zászlóssá léptették elő, szakaszparancsnoki beosztást kapott. 1942. VIII.-ban Korotojaknál megsebesült, s az osztrogozsszki tábori kórházba került. Felgyógyulása után visszatért századához, majd annak hazatérte után 1943. V 31.-én leszerelték. 1944. I. l.-el átvették a hivatásos állományba, s hadnaggyá léptették elő. 1944. IIL-ban ismét hadibeosztást kapott, ezúttal Kolozsvárra a 25. felderítő osztály huszárszázadához hívták be. E század szakaszparancsnokaként, illetve osztálysegédtisztjeként előbb Galíciában, IX.-től Dél-Erdélyben, Torda környékén, Xl.-ben pedig Székesfehérvár környékén harcolt, ahol ismét megsebesült. 1945. V. 8.-án Passaunál amerikai fogságba esett, ahonnan X. 2.-án tért haza.