Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI TARTALÉKOS HUSZÁRTISZTEK

VÖRÖSHÁZY MÁRTON tartalékos huszárzászlós (Lókút, 1918. VI. 16. - ?) Anyja: Szuntheimen Julianna. Tényleges katonai szolgálatát 1940. XII. 1. és 1943. VIII. 9. között Sopronban, a III. önálló huszárszázadnál teljesítette. Ezen idő alatt 1941. III. 15. és VII. 15. között elvégezte a tartalékos dszd tanfolyamot, illetve 1941. Xl.-től néhány hónapig a 108. könnyű hadosztály önálló huszárszázadának kötelékében a megszállt ukrajnai hadműveleti területen frontszolgálatot teljesített. 1943. X. l.-én tartalékos zászlóssá léptették elő. 1944. XII. 1.-től az I. önálló huszárosztály szakaszparancsnokaként részt vett az 1. huszárhadosztály Velencei-tó környéki, illetve a Vértes-hegységben vívott súlyos védelmi harcaiban. 1945. I. 26.-án Bókodnál megsebesült. 1945. III. 22.-ig a pápai hadikórházban ápolták, majd a Huszár Kiképző és Felállító Központ kötelékében Bajorországba vonult el. 1945. V. 1. és 1946. X. 18. között amerikai hadifogságban volt. VUKOVINSZKY PÉTER DR. tartalékos huszárfőhadnagy (Budapest, 1899. - ?) Anyja: Juhoss Irén. 1942. IV. l.-én tartalékos főhadnaggyá léptették elő. WACK GÉZA tartalékos huszárhadnagy (Budapest, 1922. X. 26. - ) Anyja: Mocsáry Margit. Apja: Wack Géza. Tényleges katonai szolgálatra 1940. XII. 2.-án Nyíregyházára, a 4. huszárezredhez vonult be. A tartalékos dszd iskola I. és II. évfolyamát ugyanitt végezte el. 1942 nyarától a 4/1. huszárosztály osztálysegédtisztje volt. 1942. IX. 30.-án szerelt volna le, de egy évre rendkívüli fegyvergyakorlat címén visszatartották. 1942. XII. l.-én tartalékos zászlóssá léptették elő, s megbízták a 4/1. huszárosztály osztálysegéddszti feladatainak ellátásával. 1941. VII. és XI. között az 1. lovasdandár ukrajnai hadművelete során mint a 4/2. lovasszázad FV. szakaszának rajparancsnoka frontszolgálatot teljesített. Újabb harctéri szolgálata 1944. VI. 18.-án vette kezdetét, mikor a 4/2. lovasszázad III. szakaszparancsnokaként részt vett az 1. lovas (huszár) hadosztály keleti hadszíntéri hadműveleteiben. 1944. VII. 2.-át követően a 4. huszárezredben szervezett gyalogszázad szakaszparancsnoka lett. 1944. VII. 11.-én Alekszejkinél váll-lövéssel megsebesült és előbb a varsói, majd magyarországi hadikórházakban ápolták. Felgyógyulása után, 1944. X. l.-én Kótajba, a pótezredhez vonult be. Itt előbb a 4/1. huszár pótosztály osztálysegédtisztje, majd a Duna-Tisza közi harcok során a Lengyelországból hazatért 4. huszárezred I. osztályának másodsegédtisztje volt. 1944. X. végétől eredeti, 4/2. lovasszázadának szakaszparancsnoki teendőit látta el. 1944. X. 25.-én Újkécskén láblövéssel megsebesült. Felépülése után ismét korábbi beosztásába került viszsza. A Vértes-hegységben vívott harcok során tanúsított bátorságáért 1945. III.-ban soron kívül tartalékos hadnaggyá léptették elő. 1945. FV. l.-én szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948. VIII. 21.-én tért haza. 1958. III. 25.én mint „osztályidegent" lefokozták.