Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

BERETVÁS ENDRE huszáralezredes (Budapest, 1898. VII. 30. - Pécs, 1973. III. 30.) Anyja: Geréby Mária. A Ludovika Akadémiát 1916. I. 3. és 1917. VIII. 17. között végezte el, s az első világháború utolsó szakaszában mint a 1. honvéd huszárezred szakaszparancsnoka vett részt. 1919 tavaszán és nyarán szerb hadifogságban volt. Az 1920-as években a szombathelyi, budapesd, debreceni és pécsi huszáralakulatoknál szolgált. 1925. VIII. 15. és 1927. XI. 30. között elvégezte a budapesti Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolát. 1930 elején Nagyatádon a IV. csendőrlovas alosztály szakaszparancsnoki teendőit látta el. 1930 X.-től 1935 IX.ig előbb a Ludovika Akadémia I., majd II. főcsoportjának, a Bolyai Műszaki Akadémiának lovaglótanára volt. Ezután Budapesten törzstiszd tanfolyamot végzett. 1936. VIII. 1.-től 1938. IV. 1.-ig Kecskeméten a l/II. huszárosztály géppuskás századparancsnoka volt, majd hasonló beosztásban Budapesten az 1/1. huszárosztálynál szolgált. 1940. III. 1.-től Pécsett a 3. hadsereg-parancsnokságon személyi segédtisztként tevékenykedett. 1938. XI. 1.-én őrnaggyá, 1942. III. 31.-én pedig alezredessé lépett elő. 1941. XI. 15.-től 1943. IX.-ig a kolozsvári IX. önálló huszárszázadot irányította, majd utána a pécsi 10. felderítő osztály visszamaradó különítményének parancsnoka volt. 1944. VII.-tói a pécsi 4. honvéd kerületparancsnokságon lónyilvántartó tiszti teendőket látott el. 1944. IX. 8.-tól a 10. tábori felderítő pótosztály parancsnokaként részt vett a dél-erdélyi hadműveletekben. IX. 16.-án Nagyszalontától délre súlyosan megsebesült. A hadikórházzal, ahol ápolták, 1945. V. 10.-én német területen amerikai fogságba esett, ahonnan IX. 14.-én tért haza. BERTALAN OTTÓ huszárezredes (Pálmonostor, 1894. XII. 14. - Budapest, 1971. VII. 31.) A Ludovika Akadémiát 1911 és 1914 között végezte el, s 1914. VIII. 18.-án itt avatták hadnaggyá. Első szolgálati helye 1914. VIII. l.-étől a cs. és kir. 12. huszárezred volt, ahol szakaszparancsnoki beosztást kapott. Az első világháború orosz, román, majd olasz hadszínterén ezrede szakasz-, majd századparancsnoka, később kiképzőtisztje volt. 1918. II. l.-étől repülőmegfigyelő tiszti feladatokat látott el. 1918. IX. 1.-én főhadnaggyá lépett elő. Cseh hadifogság után 1920. V. l.-étől a 4. huszárezred szakaszparancsnokaként és osztálytisztjeként szolgált. 1924. V. 1.-én a HM-be helyezték át. Közben 1922. IX. 1.-én századossá léptették elő. 1932-ben törzstiszti tanfolyamot végzett. 1933. XI. l.-étől őrnagyként a szobi testnevelési és népgondozó kirendeltség vezetője, majd 1936. VII. végéig az l/II. huszárosztály parancsnokhelyettese Kecskeméten. 1937. XI. 1.-én alezredessé léptették elő. 1936. VIII. 1. és 1939.1. 23. között a Ludovika Akadémián tanított, majd 1940. X. 10.-éig a III. önálló huszárszázad parancsnoka volt. Ezután mint lónyilvántartó tiszt 1944. VII. 31.-ig a csepregi 24., illetve a bajai 15. kiegészítő parancsnokságokon, a kunszentmiklósi 43. kiegészítő kirendeltségen, valamint a szegedi V. hadtestparancsnokságon tevékenykedett. 1942. III. 30.-án ezredessé lépett elő. 1944. VIII. elején a HM-tól azt a megbízást kapta, hogy a Németországban