Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd Budapestre az 1. huszárezredhez helyezték. 1934. X. 1. és 1935. IV. 30. között elvégezte a lovastiszti lovaglótanfolyamot, s 1935. XI. l.-én főhadnaggyá léptették elő. Ezredénél osztály-, majd ezred másodsegédtisztként teljesített szolgálatot. 1941. Il.-tól 1942. IX.-ig a gyorshadtest-parancsnokság személyügyi előadója volt. 1941. V. l.-én századossá léptették elő. 1942. IX. 1.-től a Ludovika Akadémia anyagi tisztjeként tevékenykedett. Ezen katonai tanintézet állományával 1945. IV. 21.-én német területen amerikai fogságba esett, ahonnan 1946. X. 6.-án tért haza. 1947. XI. 15.-től szolgált a demokratikus honvédségben, 1950. VII. l.-jei nyugdíjazásáig a Hadtápszolgálat 8. önálló osztálya (ló-, és állategészségügyi osztály) vezetője volt. 1947. XII. l.-én őrnaggyá, 1949. V. l.-én alezredessé léptették elő. Ezt követően a polgári életben mint műszaki rajzoló vállalt munkát. ZALÁN TAMÁS, NEMES ALSÓDOMBORUI huszáralezredes (Budapest, 1893. X. 12. - Budapest, 1954.) Anyja: Königsberger Hermina. Apja: földbirtokos. A bécsújhelyi Katonai Akadémián 1915. III. 15.-én avatták hadnaggyá, majd a 3. huszárezredhez helyezték. Alakulata szakasz-, majd századparancsnokaként, később segédtisztjeként az első világháborúban 35 hónap frontszolgálatot teljesített. Két ízben megsebesült, s még a világháború idején főhadnaggyá léptették elő. 1919-től 1928-ig szakaszparancsnokként, illetve parancsőrdsztként az 1. önálló dandárparancsnokságon, az 1. huszárezredben és a pécsi honvédkerület parancsnokságon szolgált. 1920-21-ben elvégezte a két equitációt, 1925-ben pedig a fődszü tanfolyamot. 1928. X. és 1940. VI. között a 3. huszárezredben mint szakasz-, századparancsnok, majd ezred elsősegéddszt tevékenykedett. 1933-34-ben Budapesten törzstiszti tanfolyamot végzett, s 1939. V. l.-én alezredessé léptették elő. 1940. VI. 1.-től a kapuvári 19., majd szombathelyi 8. kiegészítő parancsnokságon lónyilvántartó tiszti teendőket látott el. 1941. X. 1.-től egészségügyi szabadságon volt, majd 1942. XI. l.-én származása miatt nyugállományba helyezték. 1943. II. és 1944. I. között három alkalommal hívták be lónyilvántartó tisztnek és lóátvevő bizottság elnökének Szombathelyre, Kapuvárra és Sárvárra. 1945. IV. végén Budapesten, a HM-ben szolgálatra jelentkezett, s 1945. VII. l.-én visszavették a hivatásos állományba. VI. 15.-ével ezredessé léptették elő. Betegsége miatt 1948. XI. l.-én nyugállományba helyezték. Ezt követően kezdetben mint lőszakértő ügynök a LÓÉRT Nemzeti Vállalatnál dolgozott. ZICHY MIHÁLY, ZICHY ÉS VÁROSKEŐI GRÓF huszár(testőr)főhadnagy (Budapest, 1917. VII. 6. - Calgary, 1982. IV. 30.) Anyja: Moran Julia. Apja: gr. Zichy Kázmér földbirtokos. Vallása: r. k. 1939. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá és 1942. I. l.-ig Sopronban a III. önálló huszárszázadban szolgált. Ezt követően Budapestre a lovas testőrséghez helyezték át, ahol 1944. X. 15.-ig tevékenykedett. 1942. IV. l.-én testőr