Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

WILLERDING VILMOS, VITÉZ BÁRÓ huszárőrnagy (Olmütz, 1902. III. 21. - Toronto, 1967. III. 23.) Anyja: Maraus Zsófia. Apja: v. br. Willerding Rudolf (Rezső) cs. és kir. vezérőrnagy. Vallása: ev. 1926. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták főhadnaggyá, majd a 3. huszárez­redhez helyezték. Mindvégig ezen alakulatnál teljesített szolgálatot. 1927. X. 1. és 1928. IV. 30., valamint 1928. X. és 1929. IV. 30. között Komáromban lo­vaglótanfolyamot végzett. 1926-27-ben a 3/1. huszárosztály géppuskás­századának, 1927 és 1932 között az árkászszázadnak, 1932-33-ban pedig a 3/1. lovasszázadnak volt a beosztott üsztje. 1933-ban századparancsnoki lö­vész tanfolyamot abszolvált. 1933 és 1935 között a 3/1. huszárosztály-parancs­nokságon, 1936 és 1938 között pedig a távbeszélő században szolgált. 1938. V. l.-én századossá léptették elő. 1936. X. 1. és 1937. I. 31. között távbeszélő tanfolyamot végzett. 1939-től a 3. huszárezred ezredközveden gépvontatású páncéltörő ágyús század parancsnoki teendőit látta el, mellyel 1941. VII. 2. és IX. 5. között Ukrajnában frontszolgálatot teljesített. 1941. IX. 5.-én Novo Szlobodkánál sebesülés érte. 1942. X. 30.-án őrnaggyá léptették elő. 1943. VIII. 1.-től XI. 30.-ig törzstiszti tanfolyamot végzett. 1943-44-ben a 3/1. pót huszárosztály, 1944-ben pedig a 3. huszár pótezred parancsnokaként tevé­kenykedett. 1945. III. 26.-tól minta 3. huszárezred parancsnok-helyettese új­ból harctéri szolgálatot látott el. 1945. V. 5.-én amerikai fogságba esett, ahon­nan X. 13.-án tért vissza. 1946. VIII. 31.-én elbocsátották a honvédség kötelé­kéből. Sopronban könyvelési tanfolyamot végzett, s egy ruhagyárban, majd a bánfalvai malomban dolgozott. A malom államosítását követően egy tégla­gyárban helyezkedett el, majd erdőmunkás volt. 1951. VIIL-ban családjával együtt elhagyta az országot, s Kanadában telepedett le. Kezdetben anyagel­lenőrként egy textilgyárban, majd belső rendezőként egy autógyárban, végül raktárosként egy svéd porcelánüzletben vállalt állást. WOJNAROVITS ANDOR MIKLÓS páncélos százados (1943. I. 1 .-ig huszárfőhadnagy) (Bihar, 1912. VII. 23. -) Anyja: Rózsavölgyi Irén. Vallása: r. k. 1932-ben elvégezte a tartalékos tiszd iskolát, s 1933-ban tartalékos zászlóssá léptették elő. 1938-ban Nyíregyházán zászlóstanfolyamot abszolvált. A ténylegesítési csapatszolgálat után 1941. XI. l.-jével 1940. IX. l.-jei ranggal felvették a honvédség hivatásos állományába, egyidejűleg főhadnaggyá léptették elő. Ezt követően szakaszparancsnoknak Ceglédre, a 2/5. lovasszázadhoz helyez­ték. 1942-ben a 2/IL huszárosztály osztálysegédtiszti teendőit látta el, köz­ben I. 7. és LV. 3. között Pécsett alantostiszti tanfolyam hallgatója volt. 1942. VIII. 3. és XII. 19. között Esztergomtáborban páncélos átképző tanfolyamon vett részt. 1943. I. l.-jével átvették a páncéloscsapatok állományába, s 1943. VIII. l.-én századossá léptették elő. 1943. X. l.-ig a 3/1. nehézharckocsi szá­zad parancsnoka, utána a pécsi 10. felderítő osztály osztálysegédtisztje volt. 1944. VIII. 19.-től osztályával az 1. hadsereg kárpátoki, illetve kárpátaljai hadműveleti területén frontszolgálatot teljesített. 1944. X. 31.-én Kisfok­tőnél sebesülten szovjet fogságba esett, majd a szegedi hadikórházba került.

Next

/
Thumbnails
Contents