Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

ben, s részenként való bevetése ellen igyekezett eljárni. 1944. VIII. elején, mikor már a magyar II. tartalék hadtest parancsnokaként irányította a Varsó környékére visszaszorult magyar megszálló seregtesteket, Bor-Komorowski tábornoknak, a Lengyel Honi Hadsereg főparancsnokának kérésére két közlekedési útvonalat biztosított a németek által körülzárt varsói felkelők részére. Ezen nemes gesztusa hamarosan a németek tudomására jutott, ezért nem maradhatott tovább csapatai élén. 1944. VIII. 17.-től - mint főhadsegéd is - a Kormányzó Katonai Irodájának vezetését vette át. Jelentős szerepe volt a háborúból való kiugrás X. 15.4, végül is balul sikerült kísérletének előkészítésében. A kormányzó legszűkebb köréhez tartozott, s egyike volt azoknak, akiket Horthy fogságában is maga mellett akart tudni. Hosszú katonai pályafutása alatt többek között a MER Középkeresztje hadiszalagon a kardokkal, később hozzá a csillag hadidíszítménnyel a kardokkal, s a MER Tiszdkeresztje elismerésekben részesült. Német, nyilas, majd amerikai fogság után 1946. VI. 16.-án tért haza. 1951. XI. 2.-án az Államvédelmi Hatóság letartóztatta és a Budapesti Katonai Bíróság „háborús bűntett és a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny tagként való részvétel miatt" tízévi börtönre ítélte. 1956. VIII. 31.-én ideiglenesen szabadlábra helyezték, majd 1957. XI. 22.-én büntetését háromévi próbaidőre felfüggesztették. A koholt vádak alól 2001. VI. 25.-én a Legfelsőbb Bíróság Felülvizsgálati Tanácsa bűncselekmény hiányának megállapításával tisztázta. Önéletrajzi írása Vattay Antal naplója 1944-1945. címmel Vígh Károly sajtó alá rendezésében 1990-ben Budapesten jelent meg. VÉCSEY KÁLMÁN, VITÉZ HERNÁDVÉCSEI huszárhadnagy (Budapest, 1925. V. 6. - Sajószentpéter, 2001. IV. 19.) Anyja: Jakab Júlia. Apja: dr. vitéz Vécsey Kálmán székesfővárosi főjegyző. Vallása: ref. 1944. XI. 15.-én a Körmendre telepített Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd századparancsnoki tanfolyamra Nmetországba vezényelték. 1945. V. 2.-án az I. újonckiképző huszárosztály osztálysegédtisztjeként esett amerikai fogságba, majd osztályával Dániába került, ahonnan 1946. V. 19.-én tért haza. 1949-ig birtokán gazdálkodott, majd segédmunkásként, könyvelőként, ruházati előadóként, címfestőként, grafikus tervezőként, illetve dekoratőrként kereste kenyerét. Koholt vádak alapján 1957. III.-ban Kistarcsára internálták, majd 1957. XII. és 1958. II. között börtönbüntetését töltötte. Ezt követően a Földtani Kutató Vállalat műszaki rajzolója volt, s 1967-ben bányaipari technikumi képesítést szerzett. 1974-től önálló festőművészként tevékenykedett. 1993-ban rehabilitálták, elvesztett rendfokozatát visszakapta, s századossá léptették elő. VENICZEY (WENISCH) KÁROLY huszárezredes (1884. II. 14. - ?) Apja: Wenisch Károly. A Ludovika Akadémia elvégzését követően tényleges katonai szolgálatát 1907. VIII. 18.-án kezdte meg. Szolgálata alatt a MER Tisztikeresztjét adományozták részére. 1936. XI. 1.-