Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

ló- és Hajtótanárképző Iskolát. Az 1928-as amszterdami olimpián a lovaglás háromnapos versenyszámaiban indult. 1937. XI. 1.-én ezredessé léptették elő. A második világháború éveiben előbb a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola parancsnoka, majd 1940. III. 1.-től a HM III. Csoportfőnökségénél a lópódás felügyelő helyettese, majd felügyelője volt. 1940. XII. l.-ével a II. hadtestparancsnokságra helyezték át. 1943-ban a honvédség lóállományának utánpótlása, az országos lótenyésztés és csikónevelés fejlesztése terén kifejtett eredményes tevékenységéért a MER Tiszdkeresztjét adományozták részére. 1945. III.-ban szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. IX. 11.-én tért vissza. 1956-ban távozott az országból, előbb Ausztriában, majd 1960-ban az olaszországi Bolzanoban telepedett le. AH S BAH s THYRUS, LOVAG huszárfőhadnagy (Budapest, 1919. VI. 14. - Budapest, 1996. VII.) Anyja: Háry Magdolna. Apja: lovag Ahsbahs Sándor BM miniszteri tanácsos. Vallása: r. k. A gimnáziumi érettségi után a Ludovika Akadémiát végezte el, s itt avatták hadnagygyá 1941. VIII. 20.-án. Első szolgaiad beosztása a 4/5. lovasszázadnál volt Nyíregyházán mint szakaszparancsnok. Lovas-gránátvetői, gáztisztí, s 1943. VII. 1. és XII. 31. között lovas alantosdszd tanfolyamot végzett, ez utóbbit Nyíregyházán. 1944. I. L-jén főhadnaggyá lépett elő. 1944. VI. 14.-én a keleti hadszíntérre mint a 4/4. lovasszázad arcvonalmögötd dsztje, később rövid ideig századparancsnoka a 4. huszárezreddel vonult el. 1944. VII. 4.-én haslövéssel megsebesült, majd a breszt-litovszki, később a budapesti 11. helyőrségi kórházban ápolták. 1944. X. 15. és XI. 15. között egészségügyi szabadságát töltötte, majd a 4. huszárezred pótosztályának géppuskás századparancsnoka volt Nagyvázsonyban. A Németországba történő kitelepítési parancsnak nem engedelmeskedve előbb ismét all. helyőrségi kórházba utaltatta magát, majd amikor csapattestéhez irányították, oda sem vonult be, hanem Budapestre ment fel. 1945. IV. 9.-én itt jelentkezett a magyar katonai parancsnokságon, igazolták, s a HM lóügyi osztályán nyert beosztást. 1947. III. 1.-én századossá lépett elő, egy év múlva pedig nyugállományba helyezték. 1952. II. 26.-án Budapestről Újfehértóra telepítették ki, VI. 19.-én pedig mint „osztályidegent" honvéddé fokozták le. A kitelepítés megszűnte után gépkocsivezetőként kereste kenyerét. ALTORJAY GYÖRGY, ALTORJAI huszárezredes (Eger, 1892. VIII. 2. - Thea (Argentína), 1965. III.) Apja: Altorjay Sándor ügyvéd. Vallása: r. k. Tényleges katonai szolgálatát a Ludovika Akadémia elvégzése után 1913. VIII. 18.-án kezdte meg. Az első világháború küzdelmeiben a 2. honvéd huszárezred kötelékében vett részt. 1928-ban mint százados a 4. huszárezredben szolgált, a 4/1. lovasszázadot vezette. Később 1940. XII. 1.-ig az 1 /II. huszárosztály, majd utána a marosvásárhelyi „Csaba királyfi" Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola parancsnoka volt. 1937. V. 1.-én alezredessé, 1941. V. 1.-én ezredessé léptették elő. 1942. XI. l.-ével nyugállományba helyezték.