Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

az 1939. évi kárpátaljai hadműveletekben is ezen utóbbi beosztásában vett részt. 1940. VIII. l.-én Munkácsra, a 3. huszárezred kötelékébe helyezték át, s a 3/IL huszárosztály visszamaradó különítményének parancsnoki teendőit látta el. 1942. XII. 5.-től mint oktató tiszt a Hadiakadémián tevékenykedett. Az 1944-45. évi kárpátoki, illetve magyarországi hadműveletekben a 10. felderítő osztályt vezette. 1944. XII.-ben megsebesült. SZÉCHENYI ERNŐ, GRÓF huszárszázados (Bécs, 1913. X. 19. -) Anyja: br. Schlossnigg Karolina. Apja: gr. Széchenyi Frigyes. Vallása: r. k. 1936. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a 3. huszárezredhez került. 1938-ban a 3/2. lovasszázad szakaszparancsnoka volt, majd 1939. XII. 23.-tól a lovastestőrségben teljesített szolgálatot. 1940. V. l.-én főhadnaggyá, 1942. IV. l.-én pedig századossá léptették elő. 1944. III. l.-én az I. önálló huszárosztály kötelékébe helyezték át, s ezen alakulatával 1944. X. 1. és 23. között Szeged és Prónafalva térségében, majd a Szent László hadosztály felderítő osztályának huszárszázad parancsnokaként a Garam folyónál frontszolgálatot látott el. 1944. XII. 28.-án Párkánynál teljes századával önkéntes elhatározásra a szovjet fogságot választotta. 1945. V. 15.-ig magyarországi hadifogolygyűjtő-táborokban (Jászberény, Cegléd) sínylődött, majd jelentkezett a demokratikus honvédségbe. 1945. V. 15. és VII. 22. között a 2. vasútbiztosító zászlóalj századparancsnoka volt. 1945. VIII. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1947-ben a HM Katonapolitikai osztálya rövid időre letartóztatta. 1949-ben távozott az országból, ezért megfosztották rendfokozatától. Az USA-ban telepedett le. SZÉCHENYI JENŐ, GRÓF huszárfőhadnagy (Bécs, 1921. VII. 15. - Kápolnásnyék, 1944. XII. 16.) Anyja: br. Schlossnigg Karolina. Gyámja: gr. Erdődy Rudolf földbirtokos. Vallása: r. k. 1942. VI. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd Cegléd, X. 1.-től pedig Szentesre a 2/1. huszárosztályhoz osztották be. 1944. VI. 15.-től a 2/1. lovasszázad szakasz-, majd XI. 17.-től századparancsnokaként a keleti hadszíntéren, illetve a magyarországi hadműveleü területen frontszolgálatot teljesített. 1944. VII. 29.-én, IX. 12.-én és IX. 13.-án is harctéri sebesülést szenvedett. 1944 őszén ideiglenes századparancsnok is volt. 1944. XI. l.-én főhadnaggyá léptették elő. A Velencei-tavi harcok során ellenséges gránáttalálattól halt hősi halált. SZÉCHENYI MIHÁLY, VITÉZ GRÓF huszárhadnagy (Budapest, 1924. V. 25. - Szentmárton, 1944. IX. 28.) Anyja: Cséry Sarolta. Apja: v. gr. Széchenyi Mihály földbirtokos. Vallása: r. k. 1944. VIII. 20.án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd szakaszparancsnoknak a 3/3. lovasszázadhoz helyezték. IX. 1.-től az l/III. tábori huszár pótosztály szakaszparancsnokaként Dél-Erdélyben fronlszolgálatot teljesített. 1944. IX. 28.-án az Arad melletti Szentmártonnál hősi halált halt.