Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

tisztje lett. 1940-ben az 1. honvédkerület-parancsnokság karhatalmi osztályát irányította. 1941. XI. l.-jével nyugállományba helyezték, majd XII. 18.4 legfelsőbb elhatározásra nyugállományú ezredesi rendfokozatban részesült. STURM DÉNES huszárezredes (1886. X. 11. - ?) Apja: Sturm György kir. főmérnök. Tényleges katonai szolgálatát a Ludovika Akadémia elvégzését követően 1907. VIII. 18.-án kezdte meg. 1927 és 1928 folyamán őrnagyként a 2/1. huszárosztály parancsnokavolt. 1936. XI. l.-én ezredessé léptették elő. SULKOWSKI GYŐZŐ, HERCEG huszárhadnagy (Budapest, 1921. IX. 6. - Wonki, 1944. VII. 6.) Anyja: Szilassy Paulina. Apja: v. hg. Sulkowski Győző. Vallása: ref. 1942. XII. 6.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd szakaszparancsnoknak Nagyváradra, a 3. huszárezred ezredközvetlen távbeszélő századához helyezték. 1943. IX. l.én a 3/1. huszárosztály rádiós szakaszához osztották be. 1943. XI. 1. és 1944. IV. 1. között hivatásos csapattávbeszélő tiszd tanfolyamot végzett. 1944. VI. 13.-án a 3/1. huszárosztály rádiós szakaszparancsnokaként vonult el a keled hadműveleü területre. 1944. VII. 6.-án Wonkinál a súlyos sebesülés érte, s egyes szemtanúi állítások szerint sebesülésébe belehalt. SÜTŐ-NAGY JENŐ, NEMES FIÁTFALVI ÉS SZÉKELYKERESZTÚRI huszárszázados (Csíkszereda, 1908. V. 14. - Okisview, 1944. VII. 29.) Anyja: Pap Mária. Apja: dr. Sütő-Nagy Jenő. Vallása: réf. A tartalékos üszti vizsgát 1930-ban tette le. 1939. XI. l.-én próbaszolgálatos főhadnaggyá léptették elő és a III. önálló huszárszázadnál szolgált. 1941. III. 27. és VIII. 21. között a 3. lovas pótosztály szakaszparancsnoki teendőit látta el. Mint a 3/5. lovasszázad szakaszparancsnoka, majd X. 27. és XI. 25. között az Ankay-, illetve a Hernádyharccsoport segédtisztje Ukrajnában frontszolgálatot teljesített. 1941. XI. 24.-től a 3/IL huszárosztály anyagi tisztjeként szolgált. 1942. VI. 30.-án 1941. XI. l.-jével és 1939. XI. l.-jei főhadnagyi ranggal felvették a honvédség hivatásos állományába. 1942. VI. 30.-tól 1943. IX. 30.-ig mint szakaszparancsnok a 3/4. lovasszázadban tevékenykedett. 1942. III. 31.-én századossá léptették elő. 1943-ban előbb főtiszd, majd lovas alantosüszti tanfolyamot végzett. 1944. VI. 20.-tól mint a 3/IL huszárosztály vonatparancsnoka a keleti hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. 1944. VII. 29.-én Okisview térségében gyomor és fejlövés következtében hősi halált halt. Pomiecho temetőjében temették el. A MÉR Lovagkeresztjével tüntették ki.